> Rántsuk le a puccleplet a borozás témaköréről! A Palack jóvoltából mostantól minden héten borszerda, hogy könnyed és közvetlen stílusban a laikusokkal is megismertessük a jó borokat, és hasznos gyakorlati tudást adjunk a kezükbe. Jöjjön most egy nemzetközi kitekintés, első ízben Ausztria, Németország, Franciaország boraival.


Szeretnék egy nagyon leegyszerűsített, átfogó irományban útmutatót adni a világ nagy bortermő vidékeiről. Szakértők és trollok most forduljanak el, lássuk mi mellett nem szabad elmenni, ha a nagyvilágban járunk. Induljunk el nyugatra. Amint a már nem funkcionáló hegyeshalmi határon átlépünk már meg is állhatunk.

Ausztria, Burgenland ugyanis egy kis rizlingszilvánis (itt csak Müller Thurgau) bemelegítés után gyönyörű zöld veltelínikkel (Grüner Veltliner) kecsegtet. Kóstoljunk rá olajos, petrolos rajnai rizlinget, majd jöhet a pikáns zweigelt és dornfelder, a fajsúlyosabb, de hűvös jegyekkel rendelkező blaufränkisch, nekünk csak kékfrankos. Ha szeretjük az édeset, akkor Ausztriában széles skálájával találkozhatunk, főleg rajnai rizlingből. 50.000 hektáron termelnek jelenleg, és a 80'-as évek fagyállós borhamisítós botránya óta szépen elhúztak mellettünk, hála a központi, állami finanszírozásnak, a közösségi marketing munkának, és hogy megtalálták a szőlőfajtákat, amiket zászlósfajtáknak neveztek ki. 10 euró alatt ne számítsunk nagyon minőségi borra, igazából ezen a szinten is csak friss, acélos savú friss zenit kategóriában járunk. Az izgalmas tételek 20 euró felett kezdődnek.

Irány tovább északra, a szőlőtermesztés jelenlegi földrajzi határára, Németországba (a globális felmelegedés hatására már Nagy-Britannia déli részén is termesztenek szőlőt), ahol abszolút a fehérek az uralkodók. A rajnai rizling hazájában a fajta legszebb megnyilvánulásaival találkozhatunk, melyek sokszor a 10%-os alkoholszintet sem ütik meg. Villányi 15%-os befűtős, vörösimádók, ez nem a ti pályátok! Mellette a Pinot Blanc, a Szilváni és a Tramini is megmutatkozik, ha pedig mégis vörös, akkor Spätburgunder néven a helyi Pinot Noir sem fog csalódást okozni. 13 borvidéke közül csak Rheinhessen 62.000 hektár. A múltban jól pörgő félédes vitatott minőségű Liebfraumilch, melyből csak Angliába millió hektókat eladtak, okozott nekik a piacok átalakulása után komoly fejtörést. Idővel győzött a minőség, és bár a maradékcukor mai napig meghatározó (szüreti mustfok alapján történik a minőségi besorolása boroknak), minőségben a világ fehérbortermelésének csúcsborait adják.

kép forrása: Weinhalle

Szemközt a Rajnával, a Vogézek lejtőin fekvő Elzász egyike Franciaország azon ritka területeinek, ahol a borokon feltüntetik a szőlőfajták nevét is, amelyből készültek. Az elzászi fehérborokat hat fajtából állítják elő. A nagyon zamatos, elegáns Gewurztraminer; a testes korábban Tokay di Alsace néven ismert Pinot Gris (nekünk csak Szürkebarát) az elzászi borok királya, a finom zamatú, száraz, tüzes Riesling, a muskotályos ízű, zamatos száraz Muscat d'Alsace, a könnyű, száraz, zamatos Sylvaner; valamint a lágyabb, harmonikus, száraz Pinot Blanc alkotja őket. Egyetlen kékszőlőfajtából, a Pinot Noir-ból készülnek a helyi vörösborok és rozék. Az elzászi borok származhatnak különböző fehérszőlőfajták házasításából is, ekkor Edelzwickernek nevezik őket. A palackozáshoz mindig a jellegzetes flute (fuvola) palackot használják. Néhány szőlőfajtából - palackban erjesztve - száraz, zamatos pezsgőbort készítenek, mely a Cremant d'Alsace AOC nevet viseli.

Tovább haladva nyugatra érkezünk Burgundiába, ahol már keresve sem találjuk a szőlőfajtát a palackon, de nem is olyan nehéz megjegyezni, hogy ha fehér, akkor a Chardonnay, ha vörös akkor Pinot Noir. A meszes talaj és a klíma valamint a több évszázados hagyományok, mely megteremtik a burgundi stílust. Csak ez a borvidék akkora mint a teljes magyar szőlőtermő terület. Gondoljuk csak el hány arcát mutatják meg a két szőlőfajtának. Elegánsak, sokrétűek és ne lepődjünk meg, 20 euró alatt itt sem számíthatunk nagy dolgokra. Felső határ pedig a csillagos ég. Burgundia északi tartománya Chablis, mely a sajátos, acélos savakkal rendelkező jellemzően reduktív chardonnay-k hazája. Ez az előszobája Champagne-nak, ahol az egyedülálló meszes talaj és a hűvös klíma a pezsgőkészítésnek kedvez. A Chardonnay, Pinot Noir, Pinot Meunier itt alapborként szinte ihatatlan az acélos savak miatt, ezért második erjedésen megy át, melynek köszönhetően létrejön az ünnepi alkalmak itala. 34.000 hektárról látják el a világot első osztályú pezsgővel, napjainkban pedig a Champagne-i szőlővidéken évente majdnem kétmillió hektoliter bort termelnek.

kép forrása: Burgundy Discovery

Dél-nyugatra a Loire völgyében 50.000 hektáron főleg a Sauvignon Blanc az uralkodó. Pouilly Fumé és Sancerre nevét látva a címkén biztosan nem nyúlhatunk mellé. Emellett fehérek esetében a Chenin Blanc és a Chasselas, vörösben pedig a Cabernet Franc és a Gamay az uralkodó, melyek könnyed, közepes testű borokat adnak. Délre tovább haladva szintén három folyó a Gironde, a Dordogne és a Garonne torkolatában terül el a nagy vörösök Mekkája Bordeaux. A bordeaux-i borokat már 1152 tájékán kezdték exportálni Angliába. Napjainkban 120 000 hektár szőlőjével – ebből 95 000 hektár AOC terület – és évi átlag 850 millió palack termelésével a világ legnagyobb minőségi bort adó borvidéke. A Gironde bal partján a kavicsos (gravel) talajnak köszönhetően nagy vörösborok készülnek Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot szőlőfajtákból. A Dordogne és a Garonne között (Entre-Deux-Mers) az agyagos talajon gyümölcsös jellegű, friss fehér borokat, míg a jobb parton a mészkő és az agyag a Merlot szőlőfajtának kedvez. Itt stílusában tartalmas, de simább borok készülnek. A Cotes de Blayne, a Gironde jobb partja viszont ősidők óta száraz fehérborairól híres. Sauternes és Barsac borászai készítik a Savignon és a Semillon fajták aszúsodott terméséből a világhírű desszertborokat. A Bordeaux-i borok ára széles skálán mozog. A legkiemeltebb területek (Premier Grand Cru) borainak az átlag ember számára megfizethetetlenek, míg Bordeaux alapborai már 10 euró körül elérhetőek. A minőségi szorás ebben a kategóriában elég nagy, afféle vak tyúk is talál szeget, avagy kitartó kóstolással elég jó ár-érték arányú borokat találhatunk.

Végül a Rhone völgyében Franciaország legdélebbi borvidékén a Syrah és Grenache szerelmesei érezhetik otthon magukat. A helyi elegáns, fűszeres és ásványos vörösborok bája, még anno az Avignon-i fogság idején a pápát is rabul ejtették, így kiérdemelve a déli részen Châteuaneuf-du-Pape appelláció borainak a pápai pecsétet. A folytatásban a mediterrán országokat vesszük górcső alá.

(x) A Palack Borszerda szerzője Polák Dávid, sommelier, a Palack Borbár szakértője.