Én is segítek a témában:
szárazanyag az leginkább cukor, keményítő, fehérje, ami a malátázott árpa és pótanyagok cefrézésekor kerül a sörbe, meg még egy csomó minden más. Az erjedés előtti balling fokot írják rá, az erjedés végén alacsonyabb. Amennyivel csökkent a balling fok, azaz fogyott a cukor, úgy arányosan nőtt az alkoholtartalom is, az alkohol fok. Ami egy százalékos érték, ez az 5% V/V. Minél többet csökken, annál könnyebb lesz a söröd. Viszont ha mindig csak pl. 8-at akarsz csökkenteni, akkor ha magasabbról indul az erjesztés, magasabban is áll meg ugyanannyi keletkező alkoholtartalom mellett. Így lesz 10° és 12°-os ugyanaz a sörfajta. Itthon a jövedéki törvény értelmében az alkohol fok szerint adóznak ("alkoholfokonként és hektóliterenként '1430' forint"), amely a balling fok süllyedéséből kiszámolható. Régen számolták, ma adózáskor bevizsgálják, nem számolgatnak. Meg ki tudja, mennyi volt a kezdeti, ha már mind leerjedt:D

A ´ležák´ "magyarul" ´lager´. A két fok között saccperkábé 2,5 a váltószám (egy 12-es sör kb 5 alkoholfokos)

jó írás, nem is tudtam, h a szárazanyagtartalmat ezekkel a szavakkal jelölik a cseh sörökön...
aszittem valami marketing bullshit, mint dréher üvegén a minőségi jelző :)

Nálunk a sör egyfajta üdítő, az átlagsör legyen hideg és ne legyen túl nehéz.

A borban és a pálinkában viszont mi vagyunk profibbak a cseheknél, eleve a kínálat is igen sokféle.

@De gustibusaut bene, aut nihil: Te is csak Löwenbraut iszol, mi? :(

@károly szántana: Mint a cikk is írja nincs bevett váltószám. A nagyüzemi söröknél már csak azért se, mert ott mesterségesen állítják be a Balling-fokot. ún. High Gravity Brewing, azaz egy sűrű "sörszörpöt" főznek és azt tolják fel szódával. Ez a nagy gyáraknak azért is fontos, mert a Balling után fizetik az adót. Normál főzésnél 1-2 tized pontossággal lehet csak belőni a Ballingot. Elképzelhetjük, hogy több millió hektoliternél nem mindegy egy nagy gyárnak, hogy 11,7 vagy 12,0. Támadják is a Pilsner Urquellt (SAB-Miller), mert 11,7-re van belőve a Balling-ja.
A BJCP (a nemzetközi sörbíráló kánon) nemcsak a kezdeti szárazanyagtartalmat (Original gravity OG) írja le, hanem az erjesztés végén lévő szárazanyag (FG - Final Gravity) is szerepel egy sör leírásánál, meg a szín, a keserűség és az alkohol térfogatszázalék.

@Csipyke: Nincs a Löwnebrau-al semmi gond, csak ne azt a fajtát igya amit a Borsodinál főznek. :D

@károly szántana: ez frankón így van? mert a bacardi 151° az 75,5% szóval a váltószám 2. akkor ez hogy van?

@károly szántana:
Nagyon szépen kérjük, a ležák ne legyen lager! A lager ugyebár azt jelenti, hogy (bizonyos fajta) alsó erjesztésű sör. A Pivo sörvendéglőben is ilyen értelemben használjuk:
http://www.csehsorfesztival.com\Tablazatos\ex.htm
De éppen erről van szó, hogy a cseheknél a jelenlegi sörtörvényük szerint a ležák szó azt jelzi csak, hogy a sör 11° és 12,99°B között van, semmi mást. Tehát pl. az ilyen erősségű búzasör is ležák. (ld. google: Pšeničný ležák) Pedig felső erjesztésű! Nyilván a csehek is gondban voltak az elnevezéssel, nem volt a német Vollbiernek megfelelő, létező szavuk erre a kategóriára.
Ezért nem fordítjuk magyarra a ležák szót, hogy ne zavarjuk össze teljesen az érdeklődőket. Miután magyarul nem léteznek ezek a sávok, illetve a Balling megadása amúgy is pontosabb és csehesebb, ezért mi a Ballinggal adunk tájékoztatást.

A fenti hivatkozás így az igazi:
www.csehsorfesztival.com/Tablazatos/Eggenberg.htm

bocs, ezt hívják makacs hibának. ÍGY A JÓ:
www.csehsorfesztival.com/Tablazatos/ex.htm