> Rántsuk le a puccleplet a borozás témaköréről! A Palack jóvoltából mostantól minden héten borszerda, hogy könnyed és közvetlen stílusban a laikusokkal is megismertessük a jó borokat, és hasznos gyakorlati tudást adjunk a kezükbe. Most a borhamisítás leggyakoribb változatait mutatjuk be!
A borhamisítás gyakorlatilag egyidős a borkészítéssel. Több évszázadban és a világ több bortermelő országában robbant már ki borhamisítási botrány. A tradicionális bortermelő országokban, így Magyarországon is, a borkészítést törvény szabályozza.
Sokan nem is gondolnák, de az EU-s jogszabályokhoz képest a magyar bortörvény kifejezetten szigorú. Minden bor, amely úgy készül, hogy ennek a törvénynek nem felel meg, borhamisításnak minősül.
Leggyakoribb formái a borhamisításnak az adalékanyagok használata, a hamis címkézés, és amiről a legtöbben hallanak, a nem szőlőből készült borok. Kezdjük is ezzel.
Ennek is két formája van. A jobbik eset a "lőré", mely úgy készül, hogy a must kiforrása után a hordó alján maradt seprűt (szárazanyagban és aromában még nagyon gazdag) vízzel felöntik, majd cukor hozzáadása után újból kierjesztik. A rosszabbik formája a tablettás bor. Tudjátok, a Gondűző, Barátok bora, Csövidinka és még sorolhatnám. Ezek a csodák szőlő nélkül, kizárólag a fentebb ismertetett adalékanyagok vegyítésével készült bor utánzatok, ahol már a csomagolás és címkézés is árulkodó.
Ízében pedig? Bátraké a szerencse, és a puding próbája az evés. Már ha 20 év fölött az embernek van hozzá gusztusa. Kellemetlen vagy teljesen visszafogott szagú "borok" ezek vízszerű jelleggel. Hosszú kesernyés, nyers hússzerű utóízzel.
Elsősorban fehérbor-utánzatokat állítanak így elő. A sárgás színt régebben szalma- vagy kukoricaszár beleáztatásával érték el. Jellemző "termőhelye" többek között a Soltvadkert-Kecel-Kiskőrös magyar Bermuda háromszögnek nevezett térség, bár a szocializmushoz képest jelentősen visszaszorult az arányuk, ne legyenek illúzióink, ma is születnek ilyen borok. Persze felmerül a kérdés, hogy ezek miért lehetnek mégis a polcokon a mai napig? Jó kérdés. Nevezzük ezt legalizált borhamisításnak. Persze ezen "borok" címkéin nem is szeretnének hazudni nekünk. Jellemző származási helyük az Európai Közösség Országai. Alkoholtartalmuk pedig ritkán éri el a 10%-ot.
Az adalékanyagok hozzáadása a borhoz szintén borhamisításnak minősül. Sokan például a bor természetes glicerintartalmát növelik utólag hozzáadott tiszta glicerinnel. Ezzel teszik testesebbé a bort, hogy így váljon olajosabbá. A savpótlás vagy cukoremelés uniós törvényben szabályozott módon kirívó évjáratokban bizonyos mértékben megengedett. Értelemszerűen minden ettől eltérő módon borhamisításnak minősül. A technológiák fejlődésével a mesterséges színanyagok, a tanninpor, sőt már a borra jellemző illatokat, ízeket kísértetiesen visszaadó aromaanyagok is megjelentek. Természetesen ezek használata is a borhamisítás hatályába esik.
Végül ejtsünk szót a hamis címkézésről. Ez akkor fordul elő, ha az eladott bor származási helye, termelője, évjárata vagy fajtája a valóságban nem egyezik meg a címkén feltüntetett információval. Az olcsó olasz szőlőből készült borok pl. nagy mennyiségben érkeznek be az országba, és amint azokon nem jelenik meg hiteles leírás a származásról, máris borhamisításról beszélünk. Ez a manipuláció úgy is történhet, hogy az eredeti bort valamilyen arányban keverik egy gyengébb minőségű borral.
(x) A Palack Borszerda szerzője Polák Dávid, sommelier, a Palack Borbár szakértője.
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
welovewine 2014.10.30. 12:02:32
Csak így tovább!!! De hol vannak a jó borok??
.. Utolsó kommentek