Helyszín: Csehország, Prága 1, Thunovská 10 Látogatás: 2013. március 13. 16:20-19:00

> Van egy olyan legenda, miszerint itt a legjobb a csapolt Pilsner Urquell egész Prágában...

Adatlap

Elérhetőség: +420 257 533 389
Web: -
Facebook oldal: www.facebook.com/pages/U-Hrocha/54902101598
Nyitva tartás: H, K, Sz, Cs, P, Szo, V: 11-23
Extrák: tévé, konyha

Árlap

(1 CZK = 11,98 HUF)

Fotók

Vélemények

petra:

"A prágai vár alatt bujkál, csak egy lépésre a szenátustól, a parlamenttől, egy víziló. Már évek óta rejtőzik ott – azon az elit környéken, ahova politikusokon, diplomatákon és turistákon kívül emberek nem is járnak.

De ha nem járnának, nem lenne víziló... ugyanis a víziló egy kocsma. Tipikus cseh kocsma. Semmi luxus. Öreg fa asztalok, kényelmetlen székek. Csak egy fajta sör (de a legjobb-pilseni), sörkorcsolyák... jó áron. Ott van a tipikusan morgolódó pincér, aki egy picivel jobban morgolódik, ha külföldi jön be. Nem mintha nem szeretné a turistákat, de sokkal jobban szereti a cseh vendégeket, akikkel a közös nyelvet beszéli, akik nem várnak mást, csak folyamatosan töltse tele a korsókat (mert a csehek pohárból nem isznak), és akik inkább egy nagy asztalhoz ülnek többen, mint egyenként kicsikhez. Valahogy régimódi ez a hely. Bár maga az épület is a 15. századból való, a söröző már bőven a rendszerváltás után, 1994-ben nyílt. Viszont pont ez a régimódi feeling, a jó sör,  és a jó árak azok, amiért A vízilónál mindig nehéz helyet találni. És miért is víziló, ha Prágában nem igazán őshonos ez az állat (bár a prágai állatkertben van egy két darab)? Nem a tengernyi sör miatt, amire én asszociáltam, pusztán csak azért, mert a helyen korábban mosoda volt. Az egész hely valahogy ilyen, nem sok... de ott a csili-vili turistacsalogató helyek mellett egy sightseeing séta közben, annyira jól tud esni egy jó keserű Pilsner..."

apuska:

"Van egy olyan legenda, miszerint itt a legjobb a csapolt Pilsner Urquell egész Prágában...

Éppen ezért az U Hrocha csaknem mindig tele van, este 6-7 órától minden asztal foglalt, így az is gyakorta megesik, hogyha kora délután sikerült valamelyik asztal végéhez odaférni, a törzsvendégek érkezésekor nincs mese, bizony fel kell állnunk. Tény, a Víziló kétrekeszes gyomrában eleve nincs sok hely. Az egyik teremben, ahol a csapszék és a névadó állat megannyi megtestesülési formája jelen van (a konyhaajtó fölött egy fej, a korsós polcon egész alakos szobor, a falon rajz, portré és fotómontázs, a hűtőn üvegfestés) nagyságrendileg 4-5 db 6 főre méretezett asztal található, és a pult mellett még pár férőhely. Aztán ott van a 'Salonek', alias kisterem, a kényszerpálya, a bejárattól átellen az előtérből nyíló puritán szoba, benne mindösszesen 2 db asztal, ami az előző csodához képest maga a száműzetés. Szóval, ebből lehet választani, esetleg álldogálni a nagyterem közepén, vagy az ablakpárkányokat padként/asztalként felhasználva viszonylagos kényelembe kerülni. Már ha lehet!

A kis konyha egyébként remekműveket produkál. Étlap és széles választék ugyan nincs, de a fatáblára krétával felkanyarított apró betűk hirdetik azt a keveset, aminek semelyikével nem lehet pórul járni: disznósteak, oldalas, szardellapasztával kínált sörsajt, sült kolbász, hermelín... ahogy sorolom, már összefut a nyál a számban. És hogy a helyi finomságokat lefojtsam, merészeltem a legolcsóbb tömény szeszből is rendelni egyet, csak mert olyat még nem ittam: így találkoztam először Zelenával, ami ijesztően zöld, és ízre olyan, mint egy mentolos öblítés.

Az élmény tehát összetett! És ha ehhez hozzásorolom - márpedig hozzá kell sorolnom - a kisterem melletti WC-t, ahol a férfiaknak a német Ines Eisner Playboy fotójával kedveskednek, plusz a piszoárok fölötti falon a szellemes és erotikus falfirkákat, amit percekig képes bámulni az ember, akkor nekem is muszáj azt mondanom, amit minden prágai műkedvelőnek, ide muszáj eljönni egyszer!"

anyicska:

"Édesapám prágai születésű. De miután megházasodott, onnan elköltözött, így már csak ritkán látogat vissza, viszont amikor visszalátogat, mindig igyekszik meglátogatni az állatkertet, ami kocsmaügyileg annyit jelent: Fekete ökör, Víziló, Két macskánál, Kis medvéknél, Tigris. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik egyszerű, klasszikus cseh söröző, ahol mogorva a pincér és jó a sör.

Bár a fentebb megnevezett állatkert minden tagja központhoz közeli nagynevű és híres kocsma, törzsközönségüket az állandó turista jelenlét mellett mai napig képesek voltak megőrizni. Az az igazság, hogy cseh létemre én is kicsit idegenül érzem köztük magam, de amikor szóba állok velük - hiszen nincsen szabad asztal, csak szabad asztalvég -, akkor a rossz érzésem elszáll, kedvesek, aranyosak.

És a látszat ellenére, ez a pincérekről is elmondható. Egyre inkább gyanakszom, hogy ez a durva pokróc stílus inkább csak a vendégek furcsa ízlésének szóló póz, mert vannak olyan árulkodó pillanatok, amikor átfut az arcukon egy-egy mosoly.

A bejárati ajtó mellett ültünk, s nagyon hideg volt. Fáztam. Ezért a többedik sör után mertem kérni egy capuccinót, hogy átmelegedjek, mire ő a rendelés hallatán elképedt, majd azt mondta: 'nem én vagyok, aki rosszul lesz', de aztán egy annyira finom, habos és forró darabot hozott ki keksszel tálalva, ami egy kávézónak is dicséret lenne. És mikor kihozta, tetszett neki, hogy elképedtem.

Csak a WC-t tudnám feledni. Állapota siralmas, és még az udvarra is ki kell hozzá menni."

"Az előtérben van hely, ott tárolható, bár nem lehet odakötni semmihez."

Értékelés