 | Adunk a kocsmáknak egy pofont! Név: Vörös András Mottó: ??? |
> Neve egybefonódott a modern hangzású metállal. 1994-ben annak a FreshFabriknak volt alapítója és 1999-ig énekese, amely élő fellépésein először integrált professzionális DJ-t a zenéjébe, majd kiválása után a mai napig aktív, 5 angol nyelvű nagylemezen, és az 600. fellépésén is túl lévő Superbutt zenekart hívta életre. Együttesük Európa számos rangos fesztiválján megfordult, és olyan zenekarok előtt játszottak, mint a Clawfinger, Ignite, Pro-Pain, Soulfly vagy az In Flames. 2002-től Budapest Rock and Roll (BPRNR) zenekari közösség, majd 2009-től 2011-ig a Skalar Music egyik vezetőjeként - nem csak maguknak - koncerteket is szervez, manapság pedig civil munkája leginkább a Lángoló Gitárok zenei magazinhoz köti.
01. Mikor és hol rúgtál be először?
- Meglepően későn, huszonegy éves koromban és akkor is véletlenül. Valahogy kikeveredtem fél évre dolgozni a 92-es sevillai világkiállításra, a magyar étteremben voltam kukta, mosogató, krumplipucoló, meg ilyesmi. Az egyik este, valami mulatság közepén egy ismeretlen új-zélandi társaság a kezembe adott egy háromdecis vizespoharat, színültig telve folyadékkal, és azt mondták: ha ezt megiszod, tiszteletbeli állampolgárrá fogadunk. Megittam. Meg voltam szeppenve, eleve örültem, hogy egyáltalán megértem, amit mondanak, nem kérdezgettem, hogy miért, mi ez. Whisky volt, tisztán. Kicsit kóvályogtam, visszasétáltam a szállásra aludni, majd az éjszaka közepén felriadtam, összehánytam magam körül mindent, aztán aludtam tovább, mintha mi sem történt volna. Másnap délelőttre az éjszakai műszakból hazatérő és egyenesen a hányásba toppanó lakótársaim összepakolták a holmijukat, és átköltöztek egy másik házba (egy komplett kis lakótelep volt felépítve a világkiállításon dolgozóknak, kb. mint az olimpiai falu lehet), úgyhogy mire felébredtem, saját szobám lett, amit innentől nem kellett megosztani senkivel. Hurrá.
02. Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?
- Van olyan periódus, hogy heti hétszer, de a legrosszabb (jobb?) esetben is két-háromszor biztosan. Ehhez képest vicces, hogy szinte soha nem iszom alkoholt. Olyan az ízlésem, mint egy ötéves gyereké: csak a kólát szeretem, a kakaót, a teát meg a traubit. Ja, és Németországban a Fritz-termékcsaládot, különösen a cseresznyés-almást, Franciaországban meg a piros Oranginát, az még a riderünkben (technikai és egyéb igénylista) is benne volt egy időben, hogy ha szeretnek, hoznak nekem egy üveggel.
03. Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?
- Nem tudom, nincsenek barátaim. Vagy lehet, hogy néha vannak, de olyan alig-alig fordul elő, hogy valakivel beüljek kocsmázni, csak úgy. Ettől még az életem felét mindenféle nyilvános helyeken töltöm, de ennek jó része turné és koncertezés, ott viszont fordítva van: nem mi választjuk a szórakozóhelyeket, hanem ők minket.
04. Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?
- Budapesten leginkább a Dürer-Instant-A38-tengely, ha épp itthon vagyok, de tulajdonképpen bármelyik, ahol van valami vagy valaki érdekes éppen.
05. Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?
- Ahogy feljebb kiderült, lehetőség szerint semmilyet, egyiknek sem szeretem az ízét. És ez tényleg ennyi, semmilyen elv, szilárd elhatározás vagy fogadalom nem áll mögötte. Simán csak nem esik jól körömlakklemosót vagy akkumulátorsavat inni és magával a berúgással, mint érzéssel is úgy vagyok, hogy van benne pár vicces pillanat, de az esetek 90%-ában nem éri meg a vesződést. Ezzel együtt semmi bajom nincs a részegekkel, inkább mulattatnak, mintsem idegesítenének. Az egész nemivás-nagyonritkánivásnak egy hátulütője van: az igazi jó borokat sem tudom értékelni, pedig az alighanem inkább kulturális, mint alkoholfogyasztási kérdés, de remélem egyszer valaki ezt azért megtanítja majd nekem is.
06. Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?
- Összehasonlító elemzésre ugyan nem vállalkoznék, de a legviccesebbet talán Moszkvában láttam. Egyszerű, átlagos kinézetű hely volt, a következő árlappal: vodka 50 rubel, sör 40, üdítők 35, verekedés esetén korsó 450 rubel, szék 1500, asztal 3000, hamutartó 200. Legalább nem árultak zsákbamacskát.
07. Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?
- Ha odaintegetnek, visszaintegetek, ha köszönnek, visszaköszönök, ha pedig a fejemre öntenek egy korsó sört, akkor hazamegyek átöltözni.
08. Tudod-e, hol a határ?
- Ha véletlenül mégis úgy hozza a sors, hogy be kell rúgni, akkor a gyomrom tudja helyettem. Ahogy a régi anekdotában, amely szerint Moldova György vörösbort hány a szolnoki resti vécéjében, amikor odalép hozzá egy vasutas: „- Mit csinálsz, Gyuri?” „– Schillert fordítok.” Na, ezzel én is így vagyok, ha túl sok lenne, kijön egy perc alatt és onnantól semmi bajom. Emiatt speciel akár ihatnék is, csak akkor soha nem tudnék kocsival hazamenni a helyekről, azt meg utálnám.
09. Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?
- Hát, ezek után elhinné valaki, ha akarnám is?
10. Mi a trükköd másnaposság ellen?
- Másnaposság? Nem tudom, sose próbáltam még, pedig állítólag vasárnap délutánra jó program. Na mindegy, majd egyszer.
+1. Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?
- Remélhetőleg valami frappánsabbat, mint amit most ide tudok írni.
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
.. Utolsó kommentek