Helyszín: 7621 Pécs, Kazinczy Ferenc u. 3. Látogatás: 2010. április 22. 18:25-19:30

> Azé' a becsület, az becsület! 50 forintot kértem tőle, kölcsönadott 100-at. Eszerint.

Adatlap

Elérhetőség: +36 72 310 473
Web: -
Facebook oldal: www.facebook.com/istvanpince
Nyitva tartás: H, K, Sz, Cs, P: 7-22; Szo, V: 8-22
Extrák: konyha

Árlap

Fotók

Vélemények

apuska:

"A pécsi István Pince klasszikus borozó, és mégis kultikus hely. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy bárkinél is laktam eddig Pécsett vendégségben, az esti bulibejárások alkalmával ide mindig lehoztak, hogy itt találkozzunk néhány súlyos partiarccal, akik a korosodó helyi erőkkel vegyültek.

No, de kár belém! Hiába jóérzésű és autentikus az idegenvezetés, rövid látogatásaim során az István Pince kihagyhatatlanságáról soha nem győzött meg! Oké, hogy közel a Király utca (gy.k.: olyan, mint Pesten a Váci utca), oké hogy olcsó és van egy egyszerű melegételekre szakosodott konyha a függönyön túl, ez akkor is egy itt felejtett dinoszaurusz-csontváz a fejlődő pécsi belváros infrastruktúrájában...

Mondjuk azt elhiszem, hogy néhányan pont e tulajdonsága miatt szeretik. Az István Pince Borozó biztos pont, ahová Pista bá és Marikácska is betér egy fröccsre 20 éve mindig, ahol a kopott barna radiátorokon túl a fából ácsolt berendezést több emberöltőre tervezték, és a legmodernebb dolog itt a művirág és a nyerőgép.

Minden étel sós volt. Rizs helyett sült krumplit hoztak ki köretként. A főzelékbe beszorult a kanál. Na de a szándék! Az szép és tiszta. Akár a kocsmaközönség lelke, meg is ütötte a szomszéd asztalnál sztorizás közben a fülem egy mondat: 'Azé' a becsület, az becsület! 50 forintot kértem tőle, kölcsönadott 100-at.' Eszerint."

kalimpa:

"Pécs, hát igen, csodás város, csodás csajok, csodás helyek, csodás épületek... csodás kocsmák, többek között a talán méltán híres és nem ma nyitott létesítmény is, az István Pince.

járnak ide idült alkoholisták, megfáradt idős hölgyek, meglett férfiak melótól megfáradva, egyetemi éveiket taposó fiatal rocker arcok, gyönyörű nők, épp csak ebédjüket elfogyasztani kívánó középkorúak... vagyis mindenki megfordul itt legalább egyszer a környékről, a turistából...

klasszikusként említhető kocsma, rendes talponállóval és padokkal, stabil és megfáradt vendégeknek egyaránt. külön elszeparált nem dohányzó (evő) résszel és elég furcsa helyre került kulcsos WC-vel. a helyi megszokott alkoholok mellé az idetévedő vendég még a hasát is megtöltheti jó kis házi és menü rendszerű betevőkkel, mint pl. pizzaszelet, gulyásleves, rántotthús + krumpli csalamádéval, zöldborsófőzelék (betonfőzelék)... ami a pia kínálatot illeti, semmi meglepő: kimért folyóbor, sör, pálinka, unikum, bon-bon meggy. az árak nagyon is tűrhetőek, sőt barátságosan alacsonyak, mind a mellett, hogy a kiszolgálás kedves és figyelmes, a kaját asztalhoz hozós, ajánlgatós és vicces.

ami nekem talán a legjobban tetszett a helyben, az nem az árak, sem a kiszolgálás, hanem az az ötletesség, ami nem tudom, hogy kinek a fantáziáját dícséri, de hihetetlen leleményességtől és kreativitástól túlfűtve az összes fa asztal és szék oldalába egy körváró fűrésszel szőlő fürtöket imitáló és ábrázoló geometriai ábrákat varázsolt szép so(ö)rmintába, ezzel is mutatva a hely bor szeretetét. csodás!!"

strasszi:

"Ez egy klasszikus Pécsett, több szempont miatt is. A berendezés is klasszikus. Igazi borozó. Szerintem az emberek 90%-a ilyenre gondol a borozó szó hallatán. Faburkolat, rajta stilizált szőlőminták, fémből készített Magyarország térkép a jelentős borvidékekről. Még a lámpák burája is fából van, természetesen szőlőmintával. Padok, zsámolyok, asztalok egy stílusban. Amióta az eszemet tudom, ez a kocsma létezett, és így nézett ki. Ennek ellenére nincs lelakva. Nem az van, mint sok helyen, hogy hagyják lepusztulni a helyet. Igaz nagy felújítást nem láttam itt, nincs új csempe, de rendszeresen újra van lakkozva a fa, le van festve a fal. A wc-ben azért találtunk valami rég megszáradt förmedvényt, aminek eredetét nem lehetett megállapítani. Alapvetően tisztaság van, ami elvárható egy olyan helyen, ahol enni is lehet. A padló fel van mosva, az asztalok le vannak törölve.

Ne várj sokat, ez nem egy puccos kávézó, ez egy borozó, ahol azért ehetsz egy jót. Sajnos kollégáknak elfelejtettem mondani, hogy itt az ár-érték szempontból a joker a bableves. Fokhagymás, finom, olcsó és laktató. Csak ajánlani tudom. Viszont a zöldborsófőzelék már csak ránézésre is több lisztet tartalmaz, mint borsót. A hozzá tartozó kiszolgálás kedves, pedig nem is egy étterem, ennek ellenére a rendelést kihozták, és amikor az üres tányérokat visszavittem, szabadkoztak, hogy kijöttek volna érte.

A kocsma közönség nagyon vegyes. Nem csak az ilyen helyen megszokott emberekkel van tele, akik meló után, előtt vagy helyett gurítják itt le a napi kötelező fröccsöket. Itt talán a belvárosból adódóan egy érdekes réteg is megjelenik. Azok az alapvetően értelmiségi arcok, akiknek az életútja valahol kisiklott, és most rendszeres fröccsökkel próbálják kioltani a vakvágány okozta keserű szájízt. Én itt már hallottam magas szintű részecskefizikai konzultációt két pohár cirfandli hosszúlépés felett. Ezt a képet fejeli meg pluszban, hogy az árak miatt a középiskolás és egyetemista közönség is megjelenik esténként, kellemes összképet adva az ilyen volt és ilyen lesz panorámafotóhoz. Mindent el kell kezdeni valahol.

Összességében ez egy alsó kategóriás öttől-kilenciges borozó lenne, de a múltja és a közönsége mégis különlegessé teszi."

"Egy biztos, lekötési lehetőség híján az utcafronton nem lenne akkora biztonságban a bringa, mint a lépcső melletti szabad helyen, aminek úgy sincs más funkciója."

Értékelés