Adunk a kocsmáknak egy pofont! 10 állandó kérdés, 10 válasz. Ismert arcok nyilatkoznak. Név: Németh Máté Születésnap: 1983. szeptember 1. Foglalkozás: szerkesztő-riporter Mottó: Halj meg úgy, hogy egész életedben nem volt mottód!

> Tavaly novemberben érkezett a felhívás, miszerint új munkatársat keres a Bónusz Brigád, aki egy éven át, heti többször, havi 400.000 forintos fizetésért tesztelné szolgáltatásait, vagyis szállodába, étterembe jár, masszíroztat, sárkányrepül, zsíréget, szolizik, vagy ami jön. Ráadásként 500.000 Ft értékben kap a teszteléshez bónuszokat, egy MacBook Pro laptopot a blogoláshoz, egy iPhone 5-öt a fotók, videók elkészítéséhez. Mátét közel ötszáz jelentkezőből egy többfordulós versenyben választották ki, ahol újságíró múltja is nyilván előnyére vált, hogy eztán könnyed és humoros formában álljon helyt az Álommeló videóbloggereként.


01. Mikor és hol rúgtál be először?
- Későn, nagyjából 18 éves koromban rúgtam be először. Játszottam egy zenekarban, akikkel Óbudán volt a próbatermünk, és a zenélés befejeztével rendszeresen lementünk a szomszéd kis pince jellegű kocsmába, hogy míg a többiek söröznek, igyak egy kólát. A hely nevére sajnos nem emlékszem, de egy nyári próba után a zenekarom énekese rám szólt, hogy márpedig most megkóstolom, hogy milyen egy jéghideg Arany Ászok, egy forró nyári napon: ISTENI volt! Megittam hármat, kimentem a napsütésre, és egyszerűen csak jól éreztem magamat! Ha jól emlékszem, nem hánytam...

02. Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?
- Nem ritka, hogy a barátaimmal egy jó fröccs mellett vitatjuk meg az élet nagy dolgait, és ami azt illeti, nagyon szeretek barátkozni, és életet vitatni is, így igen sűrűn megfordulok a kedvenc helyeimen. Tulajdonképpen elég bohém ember vagyok, így szeretek belecsapni a lecsóba, és inkább legyek hullafáradt másnap reggel, csak ne kelljen otthagynom egy jó beszélgetést a pultnál. Amúgyis, Humphrey Bogart már megmondta okosan: "Nem irigylem azokat az embereket, akik sosem isznak... ők egész nap ugyanúgy érzik magukat..."

03. Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?
- Tudom, hogy hülyén hangzik, de az, hogy közel legyen a lakhelyemhez. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy magányosan ülök a sarokban egy üveg Don Perignon-nal és Camus-t vagy Sartre-t olvasva elmélkedem az egzisztencializmusról, miközben mélységesen lenézem a magukat jól érző embereket. Nekem egy helyen a legfontosabb a személyzet, és olyan kocsmába be sem teszem a lábamat, ahol szararcok dolgoznak. Én ezeken a helyeken beépülök, és a pultosokkal egyszerre vagyunk egymás pszichológusai, barátai, szerelmi tanácsadói, tolmácsai, kritikusai. Általában a törzsközönséggel is nagyon hamar komolyabb barátkozások indulnak meg, ami miatt kb. otthon tudom érezni magamat egy ilyen helyen. Ki ne szeretne sok időt otthon tölteni?

04. Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?
- A budai hegyekben nőttem fel, így nem volt túl pezsgő az élet a környéken. Ahol 10 percet kell sétálni ahhoz, hogy élő emberrel találkozz (és ez tulajdonképpen nem is vicc, hiszen a farkasréti temető fölött nőttem fel, ahol többnyire holtak fekszenek), oda nem sok vendéglátóipari egység települ. De 35 perc utazás után, a Moszkva téren megtaláltam a számításaimat. Először a Káplár söröző lett a törzshelyem, ahol a csapos, Geri, kocsmán kívül is marha jó barátom lett, majd néhány évvel később a Nemdebár lett az igazi after helyünk a kápláros brigáddal, Gerit beleértve, hiszen a Káplár hamarabb bezár, mi nem akartunk hazamenni, a Nemdebár meg egy utcára van, így elég kézenfekvő volt. Később a belvárosba költöztem, és sorra gyűrtem magam alá a kocsmákat, de a Nagymező utcában található Cooltúr bárban kempeltem a legtöbbet Zsolti fiú és EsztikÁm (nem elírás, ő meg MátékÉm-nem becézett) miatt, akik csudijó pultosok. Ezt követően költöztem a Ferenciek terére, közvetlen a Rizsa Dva fölé, ahol természetesen a másodperc töredéke alatt lettem törzsvendég. Andi és Judit két hatalmas forma. Mondjuk Judit pont most mondott fel, de bízom benne, hogy nem azért, hogy engem elkerüljön. Mondjuk az nem is nagyon menne neki, mert pont a munkahelyem melletti kocsmába lett üzletvezető, szóval úgy néz ki előlem nincs menekvés.

05. Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?
- A bor és a sör között szoktam választani hangulattól függően, rövidet viszonylag ritkán iszom. Viszont feltaláltam egy koktélt, ami tulajdonképpen egy eddig el nem nevezett fröccs: 2 deci száraz fehér bor, 2 deci szóda, jégkockák. Mivel ennek a konkrét aránynak nincs konkrét neve, én elneveztem szerényen "Mátéfröccs"-nek, és a kedvenc pultosaim mind ismerik névről. De legsűrűbben ezt kérem: Két deci száraz fehér bor, és két deci szóda, de szigorúan külön pohárba! Sokan kérdezték tőlem, hogy ez miért jó, amire csak annyit tudok mondani: "Kortyolj bele a borba, és amint lenyelted, húzd meg a szódát... hát nem k_rva jó?"

06. Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?
- Tulajdonképpen jók, viszont az egyértelmű, hogy minél nyugatabbra mész, annál drágábbak, minél keletebbre, annál olcsóbbak a helyek.

07. Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?
- Nem vagyok én még olyan híres, hogy felismergessenek, vagy ha teszik, akkor ezt felém nem jelzik, és le se szarnak. Én ennek tulajdonképpen határozottan örülök.

08. Tudod-e, hol a határ?
- Hegyeshalomnál biztos! :)

09. Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?
- Azt, ha nagyon berúgtam.

10. Mi a trükköd másnaposság ellen?
- Mondanám, hogy az, hogy részeg maradok, de nem. Nem szoktam nagyon másnapos lenni, de ha igen, akkor az segít a legtöbbet, a szimplán nem gyújtok rá, és akkor nem leszek szarul.

+1. Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?
- Ezt akkor találnám ki, ha ez megtörténne.