.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

2019. 12. 6. - apuska
Szövetkezeti italbolt - buszos sajtótúra

Busszal járj, italboltba jutsz! - tartja a mondás mostantól. Az sem baj, ha szövetkezeti. Sőt! Nagyon úgy tűnik, volt idő, mikor elengedhetetlen helyszíne volt a boldogulásnak.

Ma reggel a beerporn.hu szerzője egy érdekes képet küldött nekem ezzel a szöveggel:

italbolt.png

Hátha még nincs meg. Egyébként csodálatos!

És tényleg! Ízlésemnek való. Na, de mi ez az elnevezés, hogy szövetkezeti italbolt? Felütöttem a Magyar Értelmező Kéziszótárt, erről a szócikkről mit mond. Sajnos, csak külön-külön értelmezte:

Szövetkezet: Kisárutermelőknek és fogyasztóknak önkéntes társuláson alapuló, valamely gazdasági tevékenység ellátására alakult szervezete.

Szövetkezeti: Valamely szövetkezethez tartozó, vele, illetve munkájával kapcsolatos szövetkezeti bolt, tag.

Italbolt: Szeszes italokat mérő (, álló fogyasztásra berendezett) bolt.

Hála a Google tudásának, az eredőjéhez vissza lehet fejteni a térképes szálat, mely indult onnan, hogy 2015. augusztus 20-án az adatbányász Hann András blogján ez megjelent. Ahogy írja, Magyarországon több buszmegálló várja kedves utasait: "{Településnév}, szövetkezeti italbolt" névvel, amihez a turistautak.hu nyíltan hozzáférhető adatbázisa adta számára a megvilágosodást. Eztán manuálisan letöltötte a releváns buszmegállók koordinátáit, az adatokat Excelbe töltötte, majd megosztott egy interaktív verziót a Google Maps-en, lehetővé téve a böngészésüket. A térképen 105 település szerepel, Bakonyszentkirálytól Vértesacsáig.

italbolt_ceger.jpg

fotó forrása: hann.io blog

Ezzel egyidőben "egyszerű" által kikerült a tumblr-re, majd 141 repost után 2015. szeptember 6-án egy térképes blogra néhány bővített mondat kíséretében.

A kocsmák mindig fontos szerepet töltöttek be az emberiség történetében, és most nem elsősorban a benne kapható áruk elfogyasztására gondolok, hanem arra, hogy viszonylagos állandóságuk révén fontos tájékozódási pontok voltak az útonlévőknek.

Erre mutat rá, egy nemrég készült térkép is, amit "egyszerű" tett ki a blogjára, a "szövetkezeti italbolt" nevű buszmegállók az országban címmel, amihez adatot a turistautak.hu adatbázisából szerzett.

Nagyon jó kis szociológiai kutatást is lehetne szervezni ez alapján, de lehetne még tovább színesíteni a térképet a különböző csárdákkal és egyéb, biztos alkoholbeszerzési pontokkal.

Jó felütés. Kár, hogy viszonylagos állandóságuk a múlté, és jó részük csak a helyi öregek emlékeiben él. Érdekes a szórás, az pl. szabad szemmel is látszik, hogy Somogy megyéé ebben a tekintetben a prím, de Baranya és Győr-Moson-Sopron sem szégyenkezhet.

bodony-bisztro.JPG

Bödöny, Italbolt - kép forrása: Google Maps

De hogy milyen korból is való a régmúltnak tűnő szövetkezeti italbolt kifejezés? A nyomtatott sajtóban* az 1950-es évek elejétől találni erre sűrű utalásokat, ahol mindig látszik a mögöttes cél, a szolgáltatás minőségének javítása a közért, a dolgozókért!

A Néplap 1953. júliusában rövidhírben jelentetett meg egy a munkáshúson át csontig hatoló igényt:

Van egy olyan nevű pálinka, hogy „aratópálinka”. Most, amikor aratás idején erre szükség lenne, a szövetkezeti italboltokban nem lehet kapni. Jogosan méltatlankodnak a dolgozók, mert az aratópálinkát aratáskor és nem nádvágás idején szeretnék elfogyasztani - írja Bereczki Imre, a biharkeresztesi gépállomás igazgatója.

Magyar Nemzet  egy 1954. februári számában az országszerte folyó küldött közgyűlésekről szóló beszámolójában volt egy ilyen passzus:

A küldöttválasztó gyűlések felszólalói erős kritikával illették a szövetkezeti italboltok jellegét. Ezek a boltok csapszékekhez hasonlítanak és nem elégítik ki a parasztsáq igényét. Olyan italboltot követel a falu, ahol kultúrigényeit is kielégítheti, legyen az italboltban rádió, újság, folyóirat, sakk, biliárd.

A Viharsarok 1954. júliusában szintén komoly logisztikai problémákról ír, persze javító célzattal, a további hasonló eseteket megelőzendő:

Csanádon a dolgozók hűsítő italokkal való ellátásáról gondoskodott a helyi földműves szövetkezet, de hogyan? Vasárnap, amikor a hőmérséklet 20-24 fok között volt, jói esett volna néhány pohár hűsítő ital. Annak ellenére, hogy még az elmúlt héten pénteken megérkezett a szövetkezeti italbolt részére 40 hordó sör, a lakosság mégsem kaphatott, mert még hétfőn is a sör a vasútállomás raktárában volt.

Mit volt mit tenni, vasárnap folyamán sör helyett aratási pálinkát és jó »erős« bort mértek az italboltokban. A bornak ugyan csak az ára volt igen erős, mert 29 forintért árulták literjét. A sört pedig ott pihentették az állomás raktárában ahelyett, hogy a földműves szövetkezet kiváltotta volna és igyekezett volna a lakosság igényeit kielégíteni.

Reméljük, hogy hasonló hibát sem a Csanádi, sem egyéb földműves szövetkezetek nem követnek, el a jövőben - számol be róla Lajtos István agropropagandista.

De szólaltassék meg a másik oldal is a Fejér Megyei Hírlap hasábjain 1957. szeptemberében, miszerint nem könnyű egy szövetkezeti italboltot vezetni:

A múlt évben több helyen panaszkodtak a szövetkezeti Italbolt vezetők, hogy bármennyire is igyekeznek megtartani a rendet, kímélni a boltberendezési tárgyakat, mégis gyakran előfordul, hogy pohár törik, fal zúzódik, stb.

Kápolnásnyéken az akkori ügyvezető azzal fogadott, hogy ő nem is tudja már mit is csináljon, de ez így nem mehet tovább. Ahogy mondta, alig volt olyan nap, hogy a rakoncátlan vendégek közül valaki poharat ne tört volna össze. Elmondotta, hogy a vendégek között vannak, akik nem törődnek a renddel, tisztasággal, szemetelnek és olyan úri szokásokat is utánoznak, hogy amikor az italt kiitták, a poharakat a földhöz csapják. Miután ez elég gyakran megismétlődött, mérgében azt mondta a tettenért pohártörőknek, hogy az ő részükre többet poharat nem adnak. Pohár helyett bádog bögrében kapják meg a kért italt. Úgy látszik, másként nem lehet megakadályozni a pohártöréseket.

 A Vas Népe 1958. márciusában a Hazafias Népfront legfiatalabbjainak érdekeit vette pártfogásba:

A Hazafias Népfront rábafüzesi bizottsága már a megalakulásától kezdve azon munkálkodik, hogy valamiképpen változtasson a fiatalok helyzetén. A szövetkezeti italbolton kívül úgyszólván nincs még egy helyiség, ahol az ifjúság szórakozni tudna. Természetes, a kocsmahelyiség nem a legalkalmasabb társalgási hely, főleg a fiatalabbaknak.

A közelmúltban elhatározta a népfront-bizottság, hogy klubszobát rendeznek be, ahol a fiatalok is megtalálják majd a szórakozást. Később szeretnének egy televíziós készüléket is vásárolni, mivel a lakosság körében igen nagy az érdeklődés a televízió iránt.

fortepan_11986.jpg

kép forrása: Fortepan / Kurutz Márton

A Veszprémi Napló 1959. áprilisában már üdítő változásokról számol be:

Nem is olyan régen még sok felnőtt kifogásolta, hogy faluhelyen esténként a szövetkezeti italbolt a fiatalok egy részének a találkozóhelye, ahol szabad idejük nagyrészét eltöltik. Ma már ez a jelenség eltűnőben van. Az italboltok helyett napnyugta után a KISZ helyiségek hangosak a szórakozó fiatalok zajától. És így van ez jól! Helyes, ha a fiatalok második otthonává válik egy-egy helyen a KISZ helyiség, és dicséretes a törekvés mindenütt, ahol azzá akarják tenni.

A Zalai Hírlap egy 1959. júniusi lapszámából az is kiderül, van hogy a italért még fizetni sem kell:

Színes programmal köszöntik az idei traktorosnapot a kápolnapusztaiak. Tornabemutató, labdarúgás, röplabdamérkőzés és táncmulatság szerepel az ünnepi műsorban. Az állami gazdaság vezetősége valamennyi traktorosát vendégül látja. A szövetkezeti italbolt 10 hektoliter sörrel és 200 liter borral készült fel a nagy napra.

 A Vas Népe 1965. júniusában a szövetkezeti tagok igényeit helyezte előtérbe:

Régi vágyuk a szentpéterfaiaknak, hogy a földművesszövetkezeti italboltot tovább tartsák nyitva. Jelenleg ugyanis az italbolt délután 2 órakor nyit ki és este 10 órakor már bezár. A nagy érdeklődés azt követelné meg, hogy a boltot legalább szombat és vasárnap huzamosabb ideig tartsák nyitva.

A község lakóinak kérését közöltük a jáki, valamint a megyei földművesszövetkezet illetékeseivel. Azt az ígéretet kaptuk, hogy a földművesszövetkezet legrövidebb időn belül megoldja a bolt nyitvatartásának problémáját.

fortepan_65062.jpg

kép forrása: Fortepan / Magyar Rendőr

És most egy nagy ugrás az időben. A Kereskedelmi Szemle 1980. júliusában statisztikai mutatókkal jelentkezett:

A vendéglátás hálózatából az italboltok, borozók, söntések 1965-ben még 43%-ot tettek ki.

1979-ben már csak 25,7 %-ot, azaz közel 1800 darabbal csökkent a számuk. A vendéglátáson belül az italboltok üzemeltetése az állami és szövetkezeti szektor között nem egyformán oszlik meg, a szövetkezeti kereskedelem sokkal kiterjedtebb hálózattal rendelkezett és rendelkezik ma is.

A hálózatfejlesztési politika célkitűzései összességében megvalósultak, a szövetkezeti szektorban azonban ellentétes tendenciák érvényesültek.

Ebbe a szakjellegcsoportba országosan összesen 4713 üzlet tartozik, és ennek 82,9%-a szövetkezeti.

Szükség lenne e téren az áttekintésre azért is, mert a szövetkezeti hálózatban az üzletszámcsökkenés nem járt együtt bevételcsökkenéssel, mint az állami hálózatnál, sőt még változatlan áron is számottevő forgalombővülés tapasztalható. 1965-től 1978. év végéig a vendéglátás italforgalmára kb. 134% árindex számolható. A szövetkezeti italboltok számának 20%-os csökkenése mellett 1978-ban - 1965-höz képest - közel kétszeres volt a folyó áras italforgalom, de változatlan áron is majdnem másfélszeresére nőtt.

Aztán néma csönd a sajtóban. Talán nem tévedek nagyot, ha a rendszerváltást nevezem meg az utolsó szegnek a koporsóban, már ami a szövetkezeti italboltok valódi formáját illeti. Persze ez nem jelenti azt, hogy a privatizációt követően ne lett volna ezek némelyikéből akár a régi nevén, akár átkeresztelve funkcióját tekintve továbbra is helyi érdekeltségű kocsma, mi kis szerencsével még ma is működik. Miközben a buszmegállók nevei, szép mementóként, amíg busz jár és nem lesz ott névadó nevezetesség, kitartanak.

*A folyóiratokból származó idézetek az Arcanum Digitális Tudománytár archívumából valók.

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

A bejegyzés trackback címe:

https://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr3615339342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2019.12.07. 11:12:40

A térkép készítése óta a többségüket átnevezték, de van ami még azért kiesett a szórásból... A földrajzi gyakoriságuk is tulajdonképpen azért olyan amit a térkép mutat, mert egyes területi igazgatóságoknál már korábban felülvizsgálták, és kicserélték a régi elnevezéseket, máshol meg ezzel nem törődtek.

A nép fia 2019.12.07. 11:35:56

Ugyan már évek óta nem járok busszal haza a szülőfalumba, csak autóval, de azelőtt úgy hívták az egyik megállót: "2. sz. italbolt"

prim 2019.12.07. 11:50:35

azért az a 29 forintos bor elég meredek volt tényleg az ötvenes években....az egy jó napi bér lehetett abban az időben...

kanász 2019.12.07. 13:15:19

Az én falumban Zöld Elefántnak hívják a buszmegállót, az ott lévő italmérés neve után.