Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 16.,
Látogatás: 2018. április 24. 16:30-17:40. 
Telefon: +36 1 224 0055
Facebook: fb.com/majorkavarosmajor
Web: http://majorka.hu
Vélemény
apuska:
A budaiak körében a városmajori Majorka egy legenda, amit mi sem jellemez jobban, mint a Google Map-hez tartozó egyik komment: "Minden budai sznob kötelező zarándokhelye. Könnyed étkezésre, elegáns lealjasodásra tökéletes objektum."
Ekképp a bakancslistámon volt régóta. Csak ugye annyira távol esik természetes csepeli lakhelyemtől, hogy az ilyesféle kiránduláshoz apropó kell. Jó hír, hogy a BPBW18 sajtótájékoztatója kapcsán megkaptam.
A Fogaskerekű végállomásától pár száz métert sétálva először az ülő Fájdalmas Krisztus szobra tűnik fel egy majd másfél méter magas talapzaton, amit a szoborkereso.hu információja alapján 1725-ben avattak, és 1905-ben vettek körbe vaskerítéssel. Eszerint felirat is volt egykor rajta magyarul és németül: "Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzetek és lássátok, ha vagyon-e fájdalom, mint az én fájdalmam", de mostanra lekopott. Amiért ezt fontosnak találom megjegyezni a fájdalmas népművelésen túl, hogy bizonyos szögből látom a hasonlóságot a Majorka villámszárnyas, gall harci sisakos, üresen maga elé néző emblematikus logójával, és ez a fajta párhuzamkeresés lényegesen több, mint amivel a pultban szorgoskodók a témában szolgáltak.
A Majorka-koncepció lényege egy évszaktól függetlenül működő jó budai hely, ahol napközben nyugodtan lehet ücsörögni, olvasgatni, kávézni, éjszakánként meg hosszan beszélgetni egy pohár ital mellett. Ötletből valóság: 2007 júliusában megnyitott a Majorka.
Két évvel később az italmérő funkció melegkonyhával bővült. Burgerek, steakek, saláták, Buffalo csirkeszárny, gőzgombóc, csak a legtipikusabb ízelítői a félig bisztró, félig éttermi hangulatot idéző étlapnak, mellyel seperc alatt sikerült kivívni, hogy a "ne legyen túl feszülős" kategóriában céges összejöveteleknek, osztálytalálkozóknak, évfordulóknak, tejfakasztó buliknak és más egyéb izgalmas rendezvényeknek is teret biztosítsanak.
A Majorka alsó hangon 5 részből áll. Először is van egy apró téglaépület, ami a díszítőelemei alapján a BKV részeként a Fogaskerekűhöz tartozó kapcsolóházként működhetett egykor - az "Erdei iskola Svhgy. I olajkapcsoló" típusú táblák alapján, bármit is jelentsen -, ma meg itt a pult, az italraktár és logisztikai központ. Ehhez csaptak hozzá hátrafelé egy konyharészt, ahol egy útszéli büféhez hasonló körülmények közt - bocs, street food - dolgoznak a szakácsok, és munkájuk részeként az édes buci tetejébe nyomják a villámfejű Majorka billogot. Előrefelé egy üveglapokkal határolt, betontalapzatú, PB-gázos melegedőkkel aktualitás hiányában is tagolt, lampionokkal díszített fémvázas szerkezet a beltéri egység, ami balról kiegészült egy hasonló méretű és felszereltségű plusz kivetítő, de már a Majorka egészére jellemző fehér murvára lerakott, dizájnban és fényáteresztő képességében erősen korlátolt sátorral. Végezetül maradt a legfőbb vonzerő, a hatalmas gesztenyefák árnyékában egy csomó-csomó - igény szerint összetolható - asztal, némelyik fölött óriás napernyő, grátisz egy üveges szekrénynek látszó mini infó-központ tele prospektusokkal, hogy mit érdemes csinálni a környéken.
Tehát a természetközeli élmény részint adott. Csakhogy a napfényfürdővel és madárcsicsergéssel itt együtt jár a modern kor városi zaja: a Szilágyi Erzsébet fasorról behallatszanak az autók, a szomszédban éktelen csikorgással forduló villamosok, míg a domboldalról a fogaskerekű vasút jellegzetes kattogása.
A Majorka-hívők egyöntetű kijelentése alapján úgy jó ez, ahogy van, ezek csak a Majorkára jellemző helyi specialitások. Nem véletlen, hogy a környék legfelkapottabb helye, hisz bringa-, kutya- és gyermekbarát, könnyen elérhető tömegközlekedéssel, délutánonként ejtőzős, esténként bulis, és ha Budán élsz, nincsen semmi feljebb. És valljuk be, azért az elég menő, ha budai lakosként nem kell bemenni a városba egy jó programért, elég figyelni a Majorka Facebook oldalát, ahol a sűrű meccsnézős események közé alkalmanként bekerül egy-egy ígéretes akusztikus koncert, esetenként DJ.
Ha már odafigyelés, az se baj, ha a hétköznap 12 és 16 óra közt érvényes business (ebéd)menüre is fókuszálsz. Mert csak és kizárólag ilyenkor kapsz komplett étkezést relatív jóárasítva (1 fogás + üdítő: 2.190 Ft, 2 fogás + üdítő: 2.590 Ft, 3 fogás + üdítő: 2.890 Ft), és a hírfolyamban felugró fotók alapján messze nem menzaszinten.
Az italválaszték széles, 4 különböző sör van csapon, a Pilsner mellett jelen a személyes nagy kedvencem, a Dreher Bak. Fröccsök a ház borából, frissen csavart narancslé, házi készítésű limonádék, turmixok, pezsgők, koktélok, forró- és rövid italok, utóbbiból 4 és 10 darabos shootereket is mixelnek, ha már a másnapnak fájnia kell, dögöljünk meg, hadd fájjon.
Hogy drága? Ja. De még pont indokolható mértékben, hisz az a fajta szabadság érzés, amit a Majorka kerthelyisége ad, a hétköznapok taposómalmában megcsömörlött városi ember számára gyakran felbecsülhetetlen. És ha mindemellett a felszolgáló lánytól még egy mosolyra is futja, mikor eléd rakja a hidegtől gyöngyöző italodat? Komolyan mondom, minden pénzt megér, és több sem kell.
tapi:
Emlékeim szerint a hely utána nyílt, miután mi a Városmajori Gimnáziumból már elballagtunk. De árazását tekintve sem jártunk volna oda, szerintem. A Fasor, Teniszke vagy éppen a Sport többeket vonzott be. Vagy a kávézók/sörözők a Marcibányin, Lövőházban.
Ettől függetlenül kellemes a helyszín a fogas oldalában, a villamosfordulóban. Ahol egyszer valamelyik diákot megerőszakolta egy román segédmunkás, és Császár Előd halálos gázolását is premierplánban nézhették volna a vendégek, ha lett volna akkor már Majorka...
A Majorkában ritkán voltam. Jó, volt már ott esküvős buli, sulinap utáni ivászat, csajos ivós, persze. De nekem nem kedvencem. Pult körüli hányás, rohadás szag egy krimóban elmegy, no de itt és ennyiért?!
Teraszon jó időben persze lehet ejtőzni és nézni, ahogy a filigrán kis pincércsajok körbezsongják az úri népet.
Plusz egy praktikuma a helynek: Keszi és Hidegkút felé egyik utolsó nagyobb hely, ahol zárásként is be lehet dobni valamit az éjszakaira várva.
lancser:
Villamos- és természetbarátoknak kötelező hely a buja réten, vágányok által körülölelt területen található műintézmény, a Majorka. Már késő délutántól hangos csacsogás tölti be a Hűvösvölgyi vonal, a Szent János Kórház előtti hurok és a Fogaskerekű szorításában található placcot, babakocsival, barátnővel, nyugdíjasklubbal is jönnek ide az emberek, létjogosultsága nem igazán kérdőjelezhető meg.
Az óriási fák közé beszűrődő szűrt napfény mérsékelten melegíti fel a sörünket - mondjuk ki nyugodtan, a Pilsnert -, amelyet lassan szürcsölve élvezhetjük ki a közepesen hangos nyugalmat, amelyet a hely nyújt. A pesti romkocsmák homályához szokott egységsugarú alkoholistának természetesen életidegennek hat ez a békesség, az idő lassú múlásától azonban sajnos nem lesz olcsóbb a sör, de hát ez itt a Hely, kérem szépen!
Az idilli környezet azonban mégis valami óriási pluszt ad, a fröccsözgető párok között szorgosan rohangáló pincérek jelzik, hogy itt pörgés van, szomjan senki nem hal. A délutáni csúcsforgalom diszkréten beszűrődő zaja egy idő után alábbhagy, a sárga szöcskék permanens nyikorgása sem zavar senkit, munka után mindenképpen tökéletes hely beugrani egy kis lazításra.
Ízelítő
Csapolt sör (5 dl): Dreher, 670 Ft
Üveges sör (0,33 l): Miller, 650 Ft
Bor (1 dl): Házi borok, 290 Ft
Rövid (4 cl): Unicum, 880 Ft
Üdítő (3 dl): Limonádé, 580 Ft
Meleg ital: Capuccino, 580 Ft
Harapnivaló: Classic Burger, 2150 Ft
Értékelés
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
.. Utolsó kommentek