Adunk a kocsmáknak egy pofont!
10 állandó kérdés, 10 válasz.

Név: Molnár Máté
Születésnap: 1977. augusztus 7.
Foglalkozás: zenész – Road zenekar (ének, basszusgitár)
Mottó: Adni is, nem csak kérni...

Mikor és hol rúgtál be először?

Nyolcadik utáni nyáron. Négy haverommal, egy általános iskolás nyári tábor végén, amikor mindenki hazahúzott, az egyik kedvenc tanárunk hozott pár sört, és azt mondta: "vége a sulinak, tegeződjünk!" És felpattintott egyet-egyet nekünk. Akkor este megittunk négyen vagy tíz üveggel összesen, és artikulátlanul röhögve élveztük, hogy tegeződhetünk a volt tanárunkkal. Aztán hajnal kettő körül meg sikítva hánytunk a rózsabokor tövében.

 

Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?

Inkább már csak jártam. Mivel Domoszlón, ahol jelenleg is élek, túl sok opció nem volt akkoriban a szabadidő eltöltésére, és nem volt net, mozi, strand stb., így a kocsmák maradtak a közösségi élet legfontosabb összetartói. Ráadásul egyesek igazán jól csengő névvel bírtak. Ott volt például a nagy központi, az "Aranyszőlő Étterem". Valamikor (tán a Monarchia idején:)) még volt étterem része is, de inkább egy szép, tágas, igazi falusi nagy kocsma volt az mindig is. Aztán ott volt pár méterre mellette az "Aranyvirág", ez volt a mi kis törzshelyünk húszas éveink előtt/alatt. Volt még, ugye a hírhedt "Vajdik-féle valahányas számú Heves megyei ÁFÉSZ italbolt", ahová inkább a bátrabbak jártak. Na és volt még egy, a fiatalok körében oly népszerű “Fagyizó” nevű egység. Tulajdonképpen ez is egy kocsma volt, csak lehetett kapni fagyit is, de a fő profil a szeszes ital értékesítés volt. Rendszeres, szigorúan mindennapi vendégek voltunk a haverokkal egy-egy helyen, de természetesen legtöbbször nem a masszív italozás, hanem a jó közösség és a még jobb sztorik miatt.

 

Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?

Amennyiben apró kis találkozóról van szó, akkor itt, Domoszlón, a helyi kis pizzériában futunk össze. De ha nagyobb lélegzetvételű, hosszabb, “szabadabb” találkozó van kilátásban, akkor vagy nálam, vagy valamelyik barátnál kerti party, sütögetés, dumálás, iszogatás, akár napi-kétnapi szinten is. Úgy vagyunk vele, hogy ha már szórakozás és hely, akkor inkább legyen ez a kettő a legkomfortosabb számunkra, ott és azokkal, akikkel és ahol mi szeretnénk. Ja, és mi van télen? Januárban is beröffen a flekken sütő, és a kellemes kis pincékben is el lehet ütni sztorizgatással az időt. Volt már rá példa.

 

Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?

Korábban, ahogy jártunk-keltünk az országban, eleinte csak úgy brahiból meg-megálltunk világvége településeken, lehetetlen kocsmáknál. "Innen ne tovább" meg a "Még egy italbolt" vagy a “Hatlépcsős”, a "Leszvigasz", na meg az örök kedvencek, a "Valahányas számú ÁFÉSZ italboltok”. Koncert után hazafelé, hajnali fél 6, és ezek már nyitva. És akkor bemész, és egy másik dimenzió nyílik meg előtted. Nem hiszed el! Hogy kérsz 8 sört, 8 felest és a sofőrnek még egy narancsot és egy csomag ropit, és azt mondja erre a valószínűleg 1975 óta ott dolgozó öreg kocsmáros, aki ugyanolyan szürreális tekintettel vizslatja a társaságot, mint mi a helyet, hogy "1285 Forint lesz!" Egyértelmű, hogy a napi bevételét ma reggel minimum megdupláztuk. Szétnézel, a sarokban dobkályha, a falon egy Lenin-kép és pár, erősen barázdált arcú, nem tudom megmondani hány éves fószer egy-egy fröccsel más-más asztalnál. És itt jön a lényeg. Szóba elegyedünk a helyiekkel, és percek alatt óriási sztorik, meseszerű történtek elevenednek meg első kézből, mindjárt a “Jézus Szíve MGTSZ" 78-as augusztus 20-i arató ünnepségétől kezdve a “Mi meg csak úgy lőttük a mocsok ruszkikat” történeteken át, egészen az “Úgy szuszogott a Mari, hogy majdnem megtalált minket az apja a vasvillával a szalmakazalban” jellegű romantikus elbeszélésekig. A fővárosban lehet hogy van romkocsma és menő hely, de az nem ez. Aki teheti próbálja ki, kóstoljon bele az igazi falusi kiskocsma hangulatába!

 

Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?

Pálinka és ha tehetem, nem a “bóti”, hanem a házi. Amúgy pálinka nélkül nincs koncert! Na persze nem keverem mással, és igyekszem szigorúan mértékkel - legalábbis buli előtt - jó sok vizet is inni közben. Ésszel azért mindent! Amúgy nyáron meg a "savankás fröccs” vagy olykor akár egy jó pofa sör. Nem vagyok ám olyan nagy ivó, de hegyvidéki fickó lévén idén végre belekóstoltam óvatosan a borkészítésbe. Van egy príma kis pincém, ami mellesleg a nappalimból nyílik. Nem vicc. Így sikerült anno házat venni. De nagyon nem bánom. Mátra, hegyvidék, szőlő, pince, szóval adott minden a borkészítéshez. Egy helyi, tanult borászmester, Bánszki Tomi segített nekem, és most decemberre el is készült az első igazi saját borom, ami egy kékfrankos rosé lett. Iszonyatos büszke vagyok rá. És pont olyan ahogy én szeretem. Olyan "nyári-savankás”.

 

Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?

Igazából nincsenek nagy tapasztalataim. Néhány felvidéki kocsmában volt szerencsém korábban olyan sört inni, amit nem szénsavval dúsítva varázsoltak ki a hordóból, hanem sűrített levegővel. Emiatt sokkal finomabb, testesebb, konkrétabb íze volt a sörnek. Az nagyon ízlett nekem. Itthon ilyesmivel nem nagyon találkoztam, de valószínű ez az én szegénységem lehet, hiszen nem nagyon járok ismertebb, felkapott helyekre.

 

Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?

Az attól függ. Ha egy koncert előtt-után "kapnak el”, akkor szívesen dumálgatok, koccintok bárkivel, ha épp nem kell a színpadon lennem, és mondjuk nem rám vár a turnébusz indulásra készen. Ez velejárója ennek az egésznek. Semmi bajom vele. A hétköznap az utcán már más téma. Szerencsére itt Domoszlón, ahol élek, nincs ilyesmivel probléma. Pont úgy kezelnek, mint bárki mást a faluból. De pár városban már éreztem magam kényelmetlenül emiatt. A strandon a családommal, a lányommal egy bevásárlóközpontban, egy kávézóban ülve egy baráttal, olykor talán kényelmetlen lehet a rajongók közeledése. Mondjuk van aki illedelmesen megkérdi, hogy aláírás, fotó esetleg lehet-e, és nyilván az esetek nagy részében igen. De mikor a strandon vagy egy üzletben kezdenek el lesből fotózgatni, akkor megkérem őket szépen, hogy légy szíves, ezt most itt, így, inkább nem szeretném. Köszönöm. :)

 

Tudod-e, hol a határ?

Persze. Mostanában már igen. És többnyire őrzöm is. De ha a körülöttem lévő, amúgy legális “határátlépők” arra kényszerítenek, hogy én is csatlakozzak, akkor nincs mese. De legalább aztán rá lehet fogni ezt is a barátságra!

 

Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?

Hál’ Istennek, olyan igazán komoly, nagy dolog nem volt. Sok kis apró hülyeség annál inkább.

 

Mi a trükköd másnaposság ellen?

Sok víz a tömény mellé. Folyamatosan előtte, közben, utána. Lehetőleg mással ne is nagyon keverjük. Aztán másnap húsleves gazdagon, vagy egy kis házi káposztasaláta. Nálam működik.

Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?

Szeretek a barátaimmal iszogatni, lazulni. És emellett nagyon szeretek még autózni, motorozni. De egy valamit nagyon gyűlölök: ezt a kettőt együtt, egy időben tenni! Azért mert szeretek élni! És ha Te is, akkor NE VEZESS, HA ISZOL! Ittasan vezetni, az igazi nagy faszság! Gondolkozz és válassz! Mert a kettő együtt nem megy!