Helyszín: Zirci Apátság
Időpont: 2015. augusztus 5. 10:00-15:30
Magyarország első apátsági sörfőzdéje nyílt meg a nyolcszáz éve alapított Zirci Ciszterci Apátság pincéjében.
A ciszterci szerzetesek életét szabályozó, Szent Benedek által írt Regulában fontos szerepe van a közösségi alkalmaknak, így az imádságnak, az étkezéseknek vagy éppen a kötetlen beszélgetésnek.
A Zirci Ciszterci Apátság idén nyáron elindította Magyarország első monostori sörfőzdéjét az apátság épületének pincéjében. (A Tihanyi Bencés Apátság világos, búza és vörös Tichon sörei nem saját főzetek, azok a tapolcai Stari sörfőzde termékei, csupán arculatosítva.) Zircen nem ez az első sörfőzde. 1735-ben - világi sörfőzőkkel - a ciszterciek már készítettek sört. Bár az eredeti sörfőző műhely már nincs meg, de az apátság arborétumában ma is megtekinthető a Seres-tó, amelyet egykor a sör hűtésére használtak, valamint a mellette álló épület, melyet sörháznak neveznek a helyiek mindmáig. A világ leghíresebb sörfőző szerzetesrendjének tartott ciszterciek számára mindig fontos volt az önfenntartás, éppen ezért a ciszterci szerzetesek évszázadok óta különféle gazdálkodó tevékenységekkel biztosították, illetve alapozták meg gazdasági függetlenségüket, működésüket, oktatói és lelkipásztori küldetésüket. A Zirci Apátság a söreladásból származó bevételét elsősorban az apátsági feladatok ellátására és önfenntartására fordítja majd. A Zirci Apátsági Manufaktúra 2015 augusztusában három sörrel lép a piacra: egy pilseni típusú lágerrel, egy szűretlen búzasörrel, illetve egy belga típusú ale sörkülönlegességgel.
A bakonyi erdőkben négyszáz méter magasan fekvő Zirci Apátságot III. Béla magyar király alapította 1182-ben, ahová a franciaországi Szent Bernát által létrehozott apátságból, Clairvaux-ból (Burgundia) érkeztek az első ciszterciek. Számuk Magyarországon a XV. század végére jelentősen csökkent, és a XVI. századra a török pusztítás idejére megszűnt. Több mint kétszáz évig, egészen 1726-ig vártak arra, hogy újjáépíthessék a lerombolt apátságot. A befogadó készségükről, családiasságukról, szorgalmukról és gazdasági innovációs készségükről ismert ciszterciek tanító tevékenységet is vállalnak az 1800-as évek elejétől. A második világháború után a kommunista diktatúra internálta, bebörtönözte a cisztercieket és ismételten szerzetes nélkül maradt Zirc. A rendszerváltás után újra visszatért a ciszterci szerzetesi közösség a zirci monostor falai közé. 1990 és 1998 között mind a négy egykori gimnáziumát visszakapta a Zirci Apátság.
Bár az Apátság könyvtárában találtak a sörfőzés történetére vonatkozó iratokat, az eredeti receptek egyelőre még nem kerültek elő. A jelenlegi receptek a modern sörfogyasztó ízlésének megfelelően, igényesen kerültek kidolgozásra.
A Zirci Apátsági Pils (5,0% alkohol, 12,6° balling) klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, melyet a ciszterciek mindennapi fogyasztásra szánnak. A Zirci Apátsági Búza (6,0% alkohol, 14,2° balling) selymesen citrusos, szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjének ajánlanak. A Zirci Apátsági Belga (5,3% alkohol, 13,5° balling) csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, mely – a régi böjti sörök hagyományát folytatva – erősebb és táplálóbb a mindennapi söröknél. Vagy ahogy Bart Dani az Isteni Együttműködés cikkében fogalmazott: „a zirci sörök kifejezetten fogyasztóbarát, kellemes ivósörök! Piacorientáltak és visszafogottak és csak pont annyi karakter van bennük, amit egy átlagfogyasztó egy kellemes nyári délutánon különlegességként él meg.”
A sör főzésének és érlelésének két legfontosabb műszaki feltétele a jó minőségű víz és a hideg. A Magas-Bakony és különösen a Zirci-medence mindkettőt biztosítja. A sörök készítéséhez a minőség iránti elhivatottságáról is ismert rend a legkorszerűbb főzdeberendezéseket szerezte be, és építészetileg is különleges megoldást választottak: az apátság területén belül, a bazilikához csatlakozó, szentély felőli épületszárny pincéjét választották a sörfőzés helyszínéül.
A ciszterci rend mindig közvetlenségéről, családiasságáról volt híres. A szerzetesek életében a közös étkezés szakrális szerepet kap mint „csapatépítés”, a közös szellemiség őrzője és segítője. Ennek az ezerötszáz éves hagyománynak fontos üzenete van a mai ember számára is:
„Az egyetlen olyan alkalom manapság, amikor emberek leülnek egymással, és hosszasan beszélgetnek: az étkezések és a kulturált italfogyasztás. Nekünk is nagyon fontos, hogy a munka és az imádság mellett a közösségünk segítse és támogassa innovatív képességével, termékeivel az emberi kapcsolatok formálódását. Reméljük, hogy a sörünket az emberek ebben a szellemben fogyasztják majd, és a napi mókuskerékből kiszakadva családjukra, barátaikra, egymás gondolataira, lelkére is figyelnek közben.” – osztotta meg Dékány Sixtus zirci apát gondolatait a kulturált közös sörivásról.
A söröket augusztus 15-én Zircen, főzdelátogatáson mutatják be a Bakonyi Betyár Napokon, amikor meg is lehet majd kóstolni azokat. Az apátsági sörfőzde ezután is látogatható lesz szervezett keretek között csakúgy, mint az Apátság felújított Látogatóközpontja. Szeptember 1-től a budapesti Élesztőben, Léhűtőben és más budapesti kézműves-sörözőkben, illetve az őszi fővárosi Főzdefeszten is bemutatkozik a Zirci Apátsági Manufaktúra. A Zirci Apátsági Sörfőzde termékei elsősorban a dunántúli és a fővárosi vendéglátóegységekben lesznek megvásárolhatóak, a részletekről a Zirci Apátsági sör honlapján lehet tájékozódni.
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kubatov szavazó 2015.09.10. 13:51:55
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
.. Utolsó kommentek