.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

  • Kovács G. Maláta: Csak szólok, hogy Budapesten ezen a hétvégén sem fogjuk élvezni a kocsmázás örömét! serteperte.blo... (2020.05.15. 13:13) A pesti borozók világa
  • Ezüstvándor Arion: Milyen kár, hogy ezekből a régi borozókból alig-alig maradt már. szerettem a hangulatukat. Néha b... (2020.05.02. 00:00) A pesti borozók világa
  • Örömhernyó: Faterom sose ment be egy kocsmába se. Mert azt vallotta, hogy oda csak züllött, lecsúszott alakok ... (2020.05.01. 13:48) A pesti borozók világa
  • Csöncsön: Kitűnő poszt. Bennem (bár nyilván éreztem mindig is) igazából csak most tudatosult az, amiről az u... (2020.05.01. 09:38) A pesti borozók világa
  • szép új világ...: jó szöveg, visszaadja a hangulatot. Grat (2020.05.01. 06:46) A pesti borozók világa
  • kocsmablog: 10 millió forintért a tiéd lehet: player.hu/auto-motor-2/kocsma-ikarus/ (2020.03.30. 14:56) Bus Pub
  • Utolsó 20
2014. 06. 13. - apuska
Léhűtő kézműves söröző

Cím: 1076 Budapest, Holló utca 12-14.
Látogatás: 2014. február 5. 17:45-19:00
Google Maps

A Léhűtő kézműves söröző egy határozott válasz arra, hogy a bulinegyedben is hozzá lehessen jutni a minőségi sörökhöz.

Telefon: +36 30 731 0430
Facebook: fb.com/lehuto.kezmuvessorozo
Web: -

Vélemény

apuska:

2013. április 10. Az első zárt körű esemény dátuma a Léhűtőben, hogy aztán nyilvánosan is útjára induljon a Gozsdu Udvar bejáratánál az őrület.

A kézműves sörök ihlette. Első kézből, mert annak a Bart Dánielnek van ehhez is köze, aki többed magával felelőssé tehető az igények szülőhelyeként definiálható Főzdefesztért, csak úgy, mint az idő közben kultikussá váló Élesztőért, ahol még mindig a legtöbb különleges sör van egyidejűleg csapra verve.

A Léhűtő kézműves söröző egy határozott válasz arra, hogy a bulinegyedben is hozzá lehessen jutni a minőségi sörökhöz. Egyszerre 6 csapról kínálják mindig megújuló választékukat, beleértve a premier előtti újdonságokat és a legfrissebb gerillasöröket, ugyanakkor ennek a tételnek sokszorosa kapható üvegben.

A kacifántos tipográfiájú cégér nyilván valami cifrát ígér. Emlékszem, előtte évekig kínálták ki- és eladásra ezt az üzlethelyiséget, néha egy-egy művészeti értékkel bíró fotót is kilógattak a kirakatba, azt sugallva, hogy egy galéria pont jó helyen lenne itt. Aztán nem így lett. Mert egy jó kocsmára nagyobb az igény. Ehhez kívül-belül teljesen át kellett alakítani, és miként ez egy nem túl nagy szuterén helyiség, gazdaságosan kihasználva a lejutásra fokozottan figyelni.

A vagyis a belső térbe egy meredek lépcsőn vezet most az út. Figyelem, ittasan kimondottan veszélyes, bár négykézláb fölfelé határozottan könnyebb. A dizájn modern, mégis egyszerű, melyben a bejárattal szemben látható nagy bajuszú, söre fölött mosolyogva merengő paraszt bácsika méretes fotója a legfajsúlyosabb elem. A plafon és az egyik oldalfal sötétszürke alapon kissé kusza geometriai vonalakkal hálózott, határozottan érdekes, a többi fal meg az a meghitt öreg téglás fehér betétekkel, alkalmanként a Sörcikkgyűjtők jóvoltából feldobva régi relikviákkal, sőt, ebből a szempontból a pult, ami igazán érdekes. Ja, meg ahogy tagolódik még a tér. Mert van egy vendégrész, ami ácsolt emelvényre települt, no és fejmagasság fölött a kirakati ablakok mögötti széles perem, ami haszontalan, de hogy mégse legyen üres, most van ott minden, ami sörösüvegekből és hordókból kirakható, ámbátor csodálkoznék, ha kintről nézve ez adná el a helyet.

Egyébként kellemes, halk zene szól, bár előfordul, hogy csak a basszus érződik belőle. A kedves és jól informált csapos - az üzlet mostanra kinevelte -, ha bizonytalankodsz, kérdez majd bátran ajánl, elsősorban a magyar kézműves vonalat (kb. 70%-a a teljes kínálatnak), de a Csak a jó sör! importból is jut ide cseh, német, angol, amerikai, skót, holland versenyző, már csak az összehasonlítás végett.

Február volt, meleg volt, jó érzéssel ültünk odalenn a pultnál, kóstolgattunk, csevegtünk, majd este fél 7 magasságában eljött az az idő, amikor már mindenhol asztaltársaságok ízlelgettek. Pedig sűrűn be lettek pakolva az asztalok. És ami fura, hogy eztán sem fordultak ki a Léhűtőből az emberek, hanem szépen sorra állóhelyeket foglaltak, ezzel az addig ülők komfortérzetét jelentősen csökkentve, arról nem is beszélve, hogy itt-ott a bútorok határozatlanul billegtek.

Azóta persze beköszöntött a nyár, és ami ilyenkor a lényeg, van terasz, a Gozsdu udvar felé eső mintegy 80 négyzetméteres területre kipakolták az asztalokat, s talán még egy bárpultot is sörcsapokkal felszerelve. Bár a sörök kézműves viszonylatban is drágának tűnnek, de mondj bármit, ami olcsó ezen a környéken! De hogy a Rizmájer Pils 600 forint? Az akkor is csúnya, hiszen Csepelen 220 forint ugyanez! Mindegy, a megváltoztathatatlant fogadjuk el. Ha pénzünk van, és szeretjük a jót, a Léhűtő nagyon rendben. Már csak a régen beígért különleges sörkorcsolyák hiányoznak, addig meg pogácsával, fahéjas és kókuszos tökmaggal vigasztalódhatunk, ha nem vagyunk nagy étkűek.

anyicska:

De rég is volt! De jó is volt! Még a sörpalackból épített karácsonyfák üdvözöltek minket kirakatból február elején. Jól esett lesétálni hideg utcából lakályos kis Léhűtőbe. Számomra csak most derült ki a jelentése – cseh létemre teljesen félreértettem az elején – úgy éreztem, hogy valami eszközre, módszerre utalhat, aminek a segítségével lehűl a levegő, mondjuk a hideg sörivás :-) csak most látom, hogy nincs benne G! És hogy a léhűtő egy lusta ember, bár eredetileg egy igen fontos foglalkozás volt - a sörgyárakban dolgoztak valamikor, hosszú nyelű szerszámaikkal kavargatták a sörlét, hogy gyorsabban hűljön. Vicces. Hisz magától is kihűl, csak várni kell...

De vissza a Léhűtőhöz, ahova bementünk azon a februári hideg estén. Nagyon bírtam – már az első benyomás remek volt – pinceszerű a helyiség, de nagyon világos, mivel vannak nagy ablakai. Nagyon jól van kitalálva a dizájn – ugyanaz a minta falakon, padlón, plafonon – szürke mezőn fehér csíkok, bele vannak komponálva fehér drótokon lógó villanykörték – menő. Inkább indusztriális, letisztult a stílus, ami ki van egészítve nyers téglákkal és egy csomó sör tematikájú retro plakáttal, így az összhatás egyáltalán nem hideg. Sőt! Az öreg bácsikának kedves mosolya kimondottan szívmelegítő.

És még nem is kóstoltunk bele a helyi remekekbe! Leültünk a bárpulthoz, mivel szinte az összes asztal foglalt volt - megy a hely! De amúgy is kíváncsi és csevegős fajták vagyunk, a szimpatikus pultossal jól elbeszélgettünk. No meg azt is tudjuk, hogy mindig érdemes közel menni az elsődleges forráshoz (rutin meg az évek:-), és itt aztán volt miből választani! Felesleges lenne most sorolni összes fajtát, mert egyik jobb mint a másik, és biztosan mindenki megtalálja a magának valót! Érdemes ide jönni, megkóstolni párat, és közben nagyon jól érezni magát a kellemes közegben! Jertek.

Ízelítő

Csapolt sör (5 dl): Rizmájer Pils, 600 Ft
Üveges sör: Keserű méz, 780 Ft
Bor (1 dl): Katona Rajnai Rizling, 230 Ft
Rövid (4 cl): Unicum, 690 Ft
Üdítő (2,5 dl): Cappy rostos gyümölcslé, 340 Ft
Meleg ital: Capuccino, 390 Ft
Harapnivaló: Tökmag, 300 Ft

Értékelés

3,5

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

A bejegyzés trackback címe:

https://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr845460344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.