 |
Adunk a kocsmáknak egy pofont! Név: N. Laci Mottó: Ha nem félsz a haláltól, miért szívsz light marlborót? |
> A hazai graffitis világ egyik legkiemelkedőbb művésze, illetve a Shopp! urban művészetekkel, azon belül is a graffitivel foglalkozó bolt tulajdonosa. Munkái számtalan formában és felületen megtalálhatóak, melyekből Flickr oldalán is megtekinthető egy csokornyi.
01. Mikor és hol rúgtál be először?
- Olyan '91 körül Csepelen a csikó sétányon egy házibuliban, életemben először és azóta akkor utoljára Martini Bianco-t ittam, kábé fél üveggel, az taccsra is tett. Kimentem és lehánytam a sövényt a ház előtt. Leültem a lépcsőház lépcsőjére kicsit jobban lenni, aztán ahogy lehajtott fejjel ültem a szomszéd öregasszony - akinek a sövénye volt a leokádott - nyakon öntött egy vödör jéghideg vízzel. Nyilván végignézte az alakításomat. Én gyorsan és üvöltve elküldtem a picsába, amikor megjelent a fia és elkezdődött a civakodás. Aztán nem tudom mi lett. Monoklim nem volt, nem fájt semmim, így szerintem hazamentem valahogy onnan.
02. Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?
- Hetente minimum háromszor, de nem azért mert nagy piás lennék. Jelenleg a Telep galériáján üzemeltetjük a boltunkat, ami természetesen nem egy kocsma, hanem egy galéria söröző - kávézója, de nem szégyellt még senki sem alaposan berúgni ott. Szó szerint értendő kocsmákba nem igazán járok, a baráti társaságommal nyáron a szabadban, hidegekben pedig valamelyikünk lakásán iszogatunk, de előfordul - főleg ha a graffitis barátaimmal találkozom - hogy betérek valami lepra kocsmába, a firkászok ugyanis tesznek a luxusra és előszeretettel választják az olcsó, direkt suttyó ivókat.
03. Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?
- Inkább partykba járunk a zenei kínálat miatt, de azt hiszem a zene mellett az elsődleges szempont a jó társaság. Akár gagyi is lehet egy hely, ha a társaság nagyon klassz, akkor úgyis jól fogjuk érezni magunkat.
04. Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?
- Természetesen a Telep, egyrészt a társaság miatt, a hely üzemeltetőitől kezdve a törzsvendégekig, a zenei kínálaton át mind mind a város legjobbjai számomra, és a felsoroltakat mind nagyon szeretem. Ott otthon érzem magam. Nagyon jól éreztük magunkat nyáron, szombatonként az A38 hajó orrteraszán a Lick the Click partykon, a koktél akciókkal, a klassz társasággal és a kibaszott jó zenékkel. Tavaly a Mika Tivadar kertje a Monday Sessionok-ön olyan volt, mintha a Szigeten lettem volna kb. 2004 -ben, csak ismerős, csupán a köszöngetés egy órába telt, felhőtlen hangulat és maxi ereszdelahajam őrület. Imádtuk. Telenként pedig az Ankerben éreztük jól magunkat sokszor. Ha pedig nem fővárosi helyszín, akkor a hódmezővásárhelyi Piroshoz kötnek kellemes emlékek, és Tihanyban a hegy alatt a Termelői Borkóstolóhoz, ami egy kis bodega nagyon aranyos belsővel, tradícionális kellékekkel és tetőtől talpig jó emberekkel a pult mögött, Pista bácsival és kedves feleségével, akinek elfelejtettük a nevét, így csak Pista néninek hívtuk. Reméljük, ha olvassák, nem sértődnek meg rajta. Az utóbbi tíz év kocsmázásainak legkellemesebbjei voltak ezek.
05. Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?
- Mostanában ismét nincs ellenemre egy jó hideg sör, de amúgy boros vagyok. Tudom, nem egy borfogyasztóhoz méltó, de a vörösborokat kimondottan utálom, ha bor, akkor csakis Tokaji Aszú. Fröccsnek persze száraz vagy félédes fehér vagy rozé, de a vöröst kerülöm. Ha tömény, akkor hápé azaz házipálinka. Ha elegánskodni szeretnék, akkor Cointreau, ha pedig gourmandkodni, akkor Ouzo vagy Pastis, esetleg Ricard. Korábban hányásig erőltettük az Unicumot, a Jager meg lányoknak való, úgyhogy azt csak puhánykodásom esetén, vagy aperitifként ebéd előtt.
06. Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?
- Az angol pubok nagyon szimpatikusak, bár sokban nem jártam, de amit láttam nagyon hangulatos, igazán az én világom az olyasmi. Főleg az északi, hideg tájakon lévők, azokat romantikusnak tartom. Közhely vagy sem, a cseh sörözők mindig faszák, a többiről nem tudok, mert mint említettem, mindig valakiknél vagy valamilyen szabadtéren iszogatunk, így volt ez külhonban is megannyiszor.
07. Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?
- Mindig kedvesen, mosolyogva, mert megtisztelőnek érzem az ilyesmi szitut. Ha már valaki odajön azért mert felismert, vagy kontaktusba szeretne lépni velem, akkor a legegyértelműbb számomra a barátságos hozzáállás, hiszen aki nem szeret, vagy nem vagyok neki ezért vagy azért szimpi, az úgyis szarik az egészre és vagy köszön egyet és kész, vagy le se szarik és mormogva elfordul.
08. Tudod-e, hol a határ?
- Általában igen, bár a hangos beszédet, röhögcsélést nem mindig tudom kontrollálni. De nem vagyok bunkó soha senkivel, állítólag maximum csúnyán beszélek vagy hősködök, de szerintem azt is csak biztonságos környezetben.
09. Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?
- Igen, de azt sem annyira, mert nem én kezdtem, de a vége már elmebetegséggé fajult, a házi törköly volt a hibás, ezt garantálom.
10. Mi a trükköd másnaposság ellen?
- Jó ebéd, mondjuk egy jó halászlé vagy húsleves, otthon maradás, vagy néha pont a jó levegő, esetleg egy kora esti vacsora azokkal akikkel előző nap ittál, hogy lásd, nem vagy egyedül a vajúdással.. kinek mi.. nekem ezek segítettek eddig a legtöbbet.
+1. Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?
- Ne politizáljatok, ne gizdáskodjatok, mert rövid az élet, hosszú a sír, mindenki dugjon amennyit bír!
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
.. Utolsó kommentek