> A Serteperte blog szerzőjének, Kovács Gábornak sörmentén való munkája megannyi könyvből és publikációból visszaköszön. Az Egyperces történetek a sörről című könyve a téma iránt fogékonyaknak ma is alapmű, melyből alkalmanként mi is szemezgetünk. Aktuális témánkból kiderül, hogy az italtól megrészegült asszonyok egy cseppet sem különbek a férfiaknál!


A 20. századig, eltérően a városi szokásoktól, a falusi nők sört épp olyan gyakran és oly nagy mennyiségben ittak, mint a férfiak. Egyetlen eltérés mutatkozott: az ő sörfogyasztásuk más alkalmakhoz kötődött.

Ilyen alkalomnak számított a gyermekszületés, a népszokás neve pedig „Az asszonyok ünnepe”.  A gyermek megszületése után az ünnepségre a falu valamennyi asszonyát meghívják és „a férj pedig jól teszi, ha egy jó tanácsot megfogad: nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a gyenge nők nem tudnak inni”. Általában tivornyává fajult a skandináv „gyermekes asszony sörivás”. A bába vezetésével, akit annak idején elég gyakran vádoltak meg boszorkánysággal, a várandós nő házában körülbelül 30 asszony gyűlt össze, és a sörtől, illetve más élvezeti szerektől jól lerészegedett.

A 16. századból, dán Südjütlandból maradt fenn ennek írásos emléke a következő népszokás: „Miután az asszonyok már igen sokat ittak, vad hajsza vette kezdetét. Végigvonultak a falun, betörtek a házakba és mindent elvittek, amit kaptak, húst, tojást, kenyeret. Aztán énekelve, táncolva vonultak tovább. Ha egy férfival találkoztak, lerántották a fejéről a kalapot és a férfinak táncolnia kellett a bábával. Azután egy üres kocsi haladt el mellettük. A kocsit az egész csapat azonnal körbevette, már repült a kalap, az asszonyok felmásztak a kocsira és mindenki, aki helyet talált magának, továbbutazott a kocsival. Majd a kovács mellett haladtak el. Gondolták, megtréfálják a kovácsot, de az megragadott egy izzó vasrudat, előttük körbe-körbe hadonászott, így távol tudta tartani magától a bandát.”

Az Egyperces történetek a sörről című könyv kedvezményesen megvásárolható az Aréna 2000 Kiadónál.