> "Kocsmatörténet" címmel megtekinthető egy kiállítás a szentendrei Skanzenben, melynek kurátora Dr. Sári Zsolt néprajzkutató. A következő sorokat ott olvastuk, és ez alapján valljuk, hogy egy kis antik társadalmi életet élni alkalmanként az időben csak visszamennénk.


Kiszolgált katonák meséi, vándor komédiások mutatványai, kockajáték, és persze kiadós verekedések biztosították a kocsmák hangulatát.

A kocsmákban művelték a középkori polgárság kedvenc játékát, a kockajátékot. A játékokat azonban gyakran a városi tanácsok tiltották, mint Körmöcbányán is, 1537-ben mindenféle játékot, éjjel, nappal, titkon és nyilvánosan megtilt. Aki mulatni akar, az lőjön, vívjon, lovagoljon, sétáljon, fusson, amivel nemcsak mérsékli testi vágyait, hanem edződik is. A játékot, különösen a pénzre való játékot nemcsak tiltották, de büntették is. De nemcsak a játékosokat, hanem a játéknak helyet adó házbirtokost is büntették. A hamis játékost testcsonkítással, megégetéssel, aki maga készítette a hamis kockát, szemkiszúrással büntették.

A kocka mellett a legnépszerűbb játékeszköz a kártya volt.

A 20. század elején egyre több kocsma udvarán megjelent a kugli, ami aztán évtizedekig a legkedveltebb kocsmai játék lett Magyarországon.

Jellegzetes kocsmai szokások alakultak ki. Ilyen volt a májusi borpróba: tréfás szertartás közepette végig próbálták, hogy a tavalyi bor nem veszítette-e el az erejét, színét, zamatát?

Legtöbbször itt zajlott le a legényavatás, vagyis az a szertartás, melynek során az ifjút számos "rakoncátlan próbán alaposan megvallatván" a legényközösségbe beavatták. Mindeközben gyorsan ürültek a kupák. Inni kétféleképpen lehetett, bajuszra vagy marokra. A bajuszra ivásnál egy kupa járt körbe, marokra mindenki a saját bögréjéből hörpintgetett.

A kocsma elképzelhetetlen zene nélkül, előkerültek a dudák, citerák, majd pedig nem ritkán egy-egy cigánybanda muzsikált a kocsma vendégeinek. A klasszikus cigánybanda négytagú volt: két hegedű, egy bőgő és egy cimbalom. Az első ismert cigánybanda prímása a gömöri Czinka Panka volt. A 18. század végén másfélezer, míg a 20. század első éveiben már több mint 17.000 cigányzenész élt Magyarországon.