.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

  • Kovács G. Maláta: Csak szólok, hogy Budapesten ezen a hétvégén sem fogjuk élvezni a kocsmázás örömét! serteperte.blo... (2020.05.15. 13:13) A pesti borozók világa
  • Ezüstvándor Arion: Milyen kár, hogy ezekből a régi borozókból alig-alig maradt már. szerettem a hangulatukat. Néha b... (2020.05.02. 00:00) A pesti borozók világa
  • Örömhernyó: Faterom sose ment be egy kocsmába se. Mert azt vallotta, hogy oda csak züllött, lecsúszott alakok ... (2020.05.01. 13:48) A pesti borozók világa
  • Csöncsön: Kitűnő poszt. Bennem (bár nyilván éreztem mindig is) igazából csak most tudatosult az, amiről az u... (2020.05.01. 09:38) A pesti borozók világa
  • szép új világ...: jó szöveg, visszaadja a hangulatot. Grat (2020.05.01. 06:46) A pesti borozók világa
  • kocsmablog: 10 millió forintért a tiéd lehet: player.hu/auto-motor-2/kocsma-ikarus/ (2020.03.30. 14:56) Bus Pub
  • Utolsó 20
2011. 11. 7. - kocsmablog
Gyakran emlegetett sörfajták

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint „a malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú italokat” nevezzük sörnek. A pótanyagok általában árpa, búza, rozs, néha kukorica vagy rizs. Egyes speciális fajtákhoz gyümölcs, gyógynövények, fűszerek is használhatóak.

Főbb fajták - erjesztési eljárásuk alapján

1. Spontán erjesztésű sörök (lambic/lambiek)

Ez a fajta a XV. században született, nevét a belga Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. A lambic söröket ma már csak Belgium egyes tájain főzik úgy, hogy a forró, erjesztetlen sörlevet kirakják a levegőre s olyan természetes élesztőgombáknak és baktériumoknak teszik ki, amelyek állítólag csak a Brüsszeltől délre található Zenne folyó völgyében fordulnak elő. Ez a spontán erjedési folyamat adja ezeknek a söröknek a jellegzetes szárazkás, borra vagy ciderre emlékeztető fanyar ízét, enyhén savanykás utóízét. Gyakran gyümölcsaromákkal édesítik.

2. Felső erjesztésű sörök (ale)

Az ale-fajtákat felső erjesztésű élesztőkkel, közel szobahőmérsékleten, 10-21°C fokon erjesztik. Nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg, elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. Az erjesztés módjának köszönhetően az élesztő sok mellékterméke marad a sörben, ettől lesznek az ale-ek oly jellegzetes - bizonyos esetekben gyümölcsös, olajos ízűek. Az ale-kategória a legszélesebb körű sörfajtákat foglalja magában, például a keserű (bitter) söröket, a világos (pale) söröket, a barna (porter) söröket, az erős barna söröket (stout), az árpaborokat, a trappista sört, a lambic, valamint az alt sört, ennek megfelelően a színük a világossárgától a sötétebb rubinig, szinte a feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalmuk: 4-8%, ideális fogyasztási hőmérsékletük 10-15°C.

3. Alsó erjesztésű sörök (lager)

A lager fajták főzéséhez csak a meg nem termékenyített nőivarú komló virágát használják fel, és alsó erjesztésű élesztőkkel - az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed -, sokkal alacsonyabb hőmérsékleteken, 2-10°C fokon, hosszú ideig érlelik. Ezt hívják „lager” eljárásnak (a szó eredete a német lagern szóra vezethető vissza, melynek jelentése tárolni), magyarul ászokolásnak. Ez az eljárás a 19. századtól tört előre, a legmodernebb, és mára a legelterjedtebb, ipari méretekben alkalmazott módszer. A lager sörök többek között a baksöröket, a doppel baksöröket, a müncheni és a bécsi fajtát, a márciusi/októberi fesztiválsöröket és a híres pilzenit foglalják magukban. Az eredmény egy igen tiszta, gyöngyöző sör. A lager söröket legjobb 5-10°C fokon fogyasztani.

sortipusok.jpeg

Ismertebb altípusok

Pilseni sör

Pilseni sört 1842-ben készítettek először a csehországi Pilsenben, de mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek. A Pils 1872-re a legdivatosabb sör lett Berlinben, így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői a magas komlótartalom - jellegzetes, kesernyés ízüket ennek köszönhetik - és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ.

Bak sör

A bak egy édesen malátás lager sörfajta, amely a XIII-XIV. században született Alsó-Szászországban, s nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bockká. Fő alapanyaga a müncheni maláta. Hagyományosan ősszel főzték, a termesztési idény végén, amikor az árpa és a komló a legérettebb. Egész télen ászokolták, és tavasszal élvezték az új sörfőzési idény elején. Manapság a téli hónapok kedvelt itala. A bak sörök lehetnek világosak (helle) vagy barnák (dunkle), és vannak dupla (doppel) bak sörök, amelyek extra erősek. Alkoholtartalmuk általában 6-8%.

Búzasör

A búzasör eredetileg egy felső erjesztésű sörfajta, amit a bajor kolostorokban már az árpasörök előtt is főztek. Ma a búzasör nem feltétlenül tisztán búzából, hanem minimum 50% búzamalátából (a maradék maximum 50% árpamaláta), víz, komló és élesztő hozzáadásával készül, ízesítőanyagokat nem tartalmaz. Fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a sötét sárgáig terjed. Van szűrt és szűretlen változata. A búzasörbe hagyományosan semmit nem szabad beletenni! Régen citromszelettel vették el a gyártáshibából eredő mellékízt, de mára a gyártás tökéletesedett, és a közhiedelemmel ellentétben nem való citrom a búzasörbe! Fogyasztása 10-12°C fokon javasolt, keskeny korsóban.

Alkoholmentes sör

Az alkoholmentes sör egyidős a sör történetével. A víztisztítás és a csatornahálózatok megjelenése előtti időben sima vizet senki nem ivott, mert bele lehetett halni. Ezt pótolta számtalan vékony sör, angolul „small beer”. Régen ezt adták a cselédnek, a gyereknek, a mezei munkásnak és a szegényeknek. Ezt a cefre harmadszori átmosásával készítették: afféle maradék sör volt ez – kevés anyagból, kis cukor és szárazanyagtartalommal – következésképp kevés alkohollal. A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Az alacsony alkoholtartalmú sör manapság nem melléktermék, előállítására több más módszer létezik (felfőzéses, centrifugálásos, keveréses, leállított erjesztéses), de végeredményében minimális alkoholt (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot) mindegyik tartalmaz.

Ice sör

Az „ice” (jég) sörök készítése általában azt jelenti, hogy a késztermék hőmérsékletét addig csökkentik, amíg a benne lévő víz fagyni nem kezd, majd kiszűrik a képződő jégkristályokat. Mivel a víz az alkohol előtt fagy meg, az eredmény magasabb alkoholtartalom. A jég az élesztősejtek és a fehérjerészecskék körül képződik, így ezeket is eltávolítják; ezáltal kevesebb összetevő marad a sörben, ami ízesebb karaktert biztosít. Minden bizonnyal egy véletlen következtében jött létre az ún. „eisbock”, mikor bak sörök társaságában ünnepelték a hagyományos tavaszköszöntőt. A világ legerősebb sörei is így készülnek.

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

A bejegyzés trackback címe:

https://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr513360439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.