Adunk a kocsmáknak egy pofont!
10 állandó kérdés, 10 válasz.

Név: Körmendi Gábor
Születésnap: 1977. július 4.
Foglalkozás: újságíró, riporter
Mottó: "Mintamókus" fen a fán!

 

Mikor és hol rúgtál be először?

13 éves voltam és a petőfibányai általános iskolai osztályommal Ausztriában kirándultunk, az azóta már nem létező Szafari parkban. Hazafelé jövet egy benzinkúton Hubertust, Éva vermutot és Kevertet vásároltunk másik négy fiúval együtt. Balfon volt a szállásunk, ott ittunk - fegyelmi lett a vége, mert az ital összekeveredés után szájon át távozott belőlem. Másnap addig nem indult tovább az osztály, amíg le nem mostuk a hányásunkat a falról.

Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?

Szinte naponta, hiszen nem fogadhat mindenkit a nappaliban az ember. Komolyra fordítva, a plázáktól felfordul a gyomrom, csak akkor megyek oda, ha sehogyan sem tudom kikerülni. A kocsmában meg nem tesznek fegyvert az ember fejéhez, hogy igyon, lehet ott üdítőzgetni is. Nincs ebben semmi rossz, párszáz éve az írók kávéházakba jártak, én meg kocsmázok.

Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?

Ezen sohasem gondolkodtam, fontos, hogy legyen nyitva az a hely ahová be szeretnék menni. Felfedező típus vagyok kocsmafronton, egyszer bárhová bemegyek.

Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?

A Katona József utca és a Hollán Ernő utca sarkánál található Vidor söröző mostanság a piacvezető műintézmény nálam. Pici, zöld és informatív hely, sajátos vendégkörrel. Zoltán a pultfőnök fradista, én meg lila majom vagyok. Foci, nők és politika, ezen témák futnak, de néha azért iszunk is.

Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?

Sörös vagyok, vagy Unicummal keverem, vagy pálinkával. A Matheus pálinkákat kedvelem a legjobban.

Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?

Kocsmába nem egyedül jár az ember, hanem ismerőseivel vagy a barátaival. Külföldön sincs ez másképp, nem a hely, hanem a társaság fontos a számomra. Montevideóban is nagyon jó a sör, pont úgy ahogyan Prágában, de a legjobb beszólásokat Székelyföldön hallja az ember, ha betér egy becsületsüllyesztőbe.

Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?

Mosolyt adok érte cserébe, vagy ha kéri, beállok mellé egy fényképre. Szerencsére már főleg közös fotókat kérnek aláírás helyett, mert borzasztóan ronda a kézírásom. Hihetetlenül kedvesek velem az emberek, mindenkinek van egy kedvenc anyaga, vagy egy kedvenc beszólása. Egyszer a Démontanya nevű kocsmában egy lány pocakolósra itta magát és megkérdezte, hogy megsimogathatja-e a hasam, nem ellenkeztem, két évet jártunk. Sárkánynak neveztem el.

Tudod-e, hol a határ?

Mármint a piálásban? Persze, csak nem mindig foglalkozom vele.

Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?

Az ember magától csinál faszságokat és saját maga miatt tud néha bunkó is lenni, nem szeretem másra, mint pl. az alkoholra fogni, ha hibázok. Egyébként meg kocsma fölött lakom jelenleg, és a szép nyári estéken számtalan szerelmes férfi részeg vallomását hallom akaratomon kívül.

Mi a trükköd másnaposság ellen?

Akármennyire is készen vagyok, fél liter vizet mindig magamba nyomok mielőtt elájulok.

Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?

Sárkány! Jöjj vissza, ha kérhetem!