Cím: 1056 Budapest, Vámház körút 16.,
Látogatás: 2010. december 22. 18:05-22:50. 
Telefon: +36 1 317 7276
Facebook: fb.com/Pesti-Sörcsarnok-Pub-Restaurant-196844703699192
Web: -
Vélemény
apuska:
Tanult vendéglátós kollégáim annyi szépet írtak a Pesti sörcsarnokról, hogy nekem az eleve gyanús. Talán részesedést kapnak? Talán a most cigánymuzsikával futó imidzs videó szinkronjára adtak be pályázatot? Gondoltunk egyet, és a céges karácsonyi dömping közepette a több szabad asztallal bíró volt Pesti sörcsarnokot bepróbáltuk.
Bár nem ez volt az első pesti sörcsarnok, azt azért lehet róla tudni, hogy a Vámház körút és a Királyi Pál utca sarkán már jó ideje söröző áll. A hetvenes évek közepén még pl. Podravkának hívták az itt kapható jugoszláv sör után, majd 1990 környékén a Pécsi Sörfőzde tette magáévá, mikor is átkeresztelték Gilde sörözővé az itt kapható és akkor igazán különlegesnek számító licencsörük után. Aztán a 2000. év magasságában, mikor Gilde helyett Radebergert kezdtek csapolni, lett belőle a fent nevezett Pesti sörcsarnok, melyet mint már említettem, jobbnak tetsző híján bepróbáltunk.
Kár volt. Ha nem is hatalmas anyagi, de 16 óra után, mikor kifut a környék egyetemeinek hallgatói számára is vonzó 850 forintos menü lehetőségéből a polgár, egy egyszerű magyar duhaj azért legyen óvatos. Az első számú vásárcsarnok – milyen furcsa áthallás – nemzetközi közönséget is megcélzó Vámház körúti csapat az egy négyzetméterre jutó hungarikumokból még a Váci utcai bazároknál is többet mutat, van itt minden, amivel a magyarokról alkotott sztereotípia tovább sulykolható.
Kukoricacső, fokhagyma- és paprikafüzér, téliszalámi, befőttes üvegekben parafa dugók, halászháló és bogrács, vonó és hegedű, barkára fűzött hímes tojások. Atyaúristen, de mennyi? Ezt a válogatott sörösüveg és sörös címke gyűjtemény se menti meg a díszmagyar jelzőtől, és ha ehhez hozzávesszük még a karácsonyi giccsek széles tárházát, a felfújható mikulást, a sehol véget nem érő, karácsonyfadíszekkel teleaggatott műfenyő liánt, akkor jogosan kívánhatjuk, hogy a közízlésre is terjedjen ki a médiahatóság felügyeleti köre.
A vörösesbarna téglapadló, a sötétbarna falvédővel fejmagasságig burkolt falak, a zöldre festett bútorok, a fa hordótetők, a pléhlemezből készült régi sörreklám törzsasztal táblák, a 6-8 fős boxok és kockás abroszok, az egy-egy kiszögellésre felakasztott újságolvasó állvány úgy egyébként barátságos kisvendéglőre utaló jegyek. Miközben a mobiltelefon töltő állomás, az Est Card és Exit magazin lelőhely, a CKM és a Playboy, a piszoár fölött a reklámok, a lapostévé, a drága hangfalak már sugallják a belváros diktálta modernizációt. És itt dolgoznak… Itt dolgoznak Ők, a különlegesség számba menő csapolt söröket is kínáló (Radeberger, barna Krusovice) csokornyakkendős pomogácsok felszolgálók, akik véletlen sem rugóznak többet a szükségesnél, de szemük sarkából így is minden rendelésre utaló mozdulatra felfigyelnek. Hűvösek és precízek, akár egy elit osztag. Mégis, a tévéből csutka hangerőn ordító Való Világ előcsalogatta a pincérekben szunnyadó szurkolót, így amikor törtető Éva csúnyán hazazavarta a vályogvilla Playmatejére anyámasszony katonájaként célzó görög buzuki-harcos Leonidászt, akkor véleményük félreérthetetlenül tört felszínre.
Szót se róla többet, valahol megértem, ha alig van vendég, az esti üresjáratokban mi mást tehetnének? Az meg nyilván az én hibám, hogy az asztal közepére sörkorcsolyaként kirakott 200 forintos magos perec helyett ár/érték arányban nem a csillagos eget súroló melegételt kerestem, és hittem, hogy találtam: Hortobágyi palacsintát kívántam, de a Gundel palacsintával kevertem, magamnak téve ezzel keserédessé a szám ízét. Jó tanács, a napi ajánlat minden szempontból csábítóbb lehet, mint amit a szerény étlap ígér!
kalimpa:
klasszikus kocsma, a klasszikus értelemben...
pontos és udvarias kiszolgálás, a pincérek jönnek s mennek, de nem pofátlanul érdeklődve, hanem csak úgy finoman oda-odakérdezve, hogy mit kérünk. főleg a pultban csapoló gyönyörű hölgy, na ő aztán csillagos ötös.
a sör hideg és pontosan csapolt, az árak elfogadhatóak, a sörkorcsolya - asztalon némi harapnivaló - korrekt.
a berendezés is szintén klasszikus kocsmai dizájnnak mondható: 5-6 fős boxok, fa színű lambéria, korsókkal teli pia pult...
kellemes hely, legközelebb a kajákat is kipróbálom, nem csak az elbaszott rendelésből kialakult csokis palacsintát.
Ízelítő
Csapolt sör (5 dl): Borsodi, 400 Ft
Üveges sör: Edelweiss, 600 Ft
Bor (1 dl): Badacsonyi Olaszrizling - Varga, 300 Ft
Rövid (4 cl): Unicum, 800 Ft
Üdítő (3 dl): Rostos gyümölcslé, 300 Ft
Meleg ital: Capuccino, 350 Ft
Harapnivaló: Sertéspörkölt galuskával, 2500 Ft
Értékelés
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Alkoholtilalom a Belvárosban: Este van, este van… 2011.11.03. 15:24:25
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Italboltos Sanyi · http://obudakocsma.blog.hu 2011.01.20. 21:16:22
Nekem a hely történelme-hangulata miatt (Gilde) és az eddig mindig kifogástalan csapolt Ráde miatt csillagos ötös a hely. Azt hiszem, még mindig 550 Ft a négydecis Radeberger: ez a kategóriájában olcsónak számít.
Na igen, a sörkorcsolyát én is hanyagolom, de a konyha is pozitív. Persze ilyen sztrapacskaszerűségeket érdemes kérni.
Nyomassátok!
.. Utolsó kommentek