Adunk a kocsmáknak egy pofont! 10 állandó kérdés, 10 válasz. Ismert arcok nyilatkoznak. Név: Czanik Mátyás Születésnap: 1981. július 8. Foglalkozás: műszaki vezető Mottó: Jobb bent, mint kint.

> 3 éve szorgalmasan méri  fel többedmagával a kocsmákat a közjó érdekében, remélve, hogy Magyarországon kialakul végre egy rendes fogyasztó centrikus vendéglátós hozzáállás, illetve éhhalál küszöbén egyensúlyozó meg nem értett festőként is funkcionál. Amúgy a mindennapi megélhetését egy légtechnikai cég műszaki vezetése biztosítja.


01. Mikor és hol rúgtál be először?
- 15 évesen egy erzsébeti kocsmában, méghozzá a Rózsa presszóban dartsoztunk egy barátommal, emlékszem, esett az eső és már kissé hűvös is volt, mi meg csak nyakaltuk sörös korsóból a pirosas nedűt. nem is volt semmi baj, míg bent voltunk s pattintgattuk a kis nyilakat, de amikor elindultunk hazafelé, na akkor szakadt el az a képzeletbeli vékony kis húr. volt ott hányás, kalimpálás, dölöngélés, minden mi szem s szájnak ingere!

02. Milyen gyakran jártál illetve jársz kocsmába?
- az elmúlt 10 évben kb. heti 3-4 alkalommal, szórakozás, csajozás, illetve társadalmi élet címen. mióta betöltöttem a harmadik x-et, azóta ez a szám kissé lecsökkent, most már inkább csak 'munka' és baráti beszélgetésképpen veszem igénybe a kocsmákat.

03. Mi a fő szempont, mikor szórakozóhelyet választasz egy barátaiddal való találkozáshoz?
- ha társasággal megyünk, akkor fő szempont a barátságos kiszolgálás - főleg ismerősöktől -, és a kedvező ár/érték arány, mondhatni törzshelyek.

04. Melyik a kedvenc kocsmád / szórakozóhelyed és miért?
- konkrét kedvencem nincs, inkább szakaszai vannak az életemnek, ahova járogatok viszonylag rendszeresen. 5-6 évvel ezelőtt nagy favorit volt a Jaffa a Ráday utcában még a régi brigáddal, az fasza volt, a rekord az a 7 napból 7 volt, kisebb-nagyobb berúgásokkal-italozgatásokkal, de sajnos tulajváltás okán már nem kedvelem. aztán volt egy időben a Kultiplex meg a West-Balkán. mostanság szívesen betérek a Hintaló iszodába, a Gondozóba, Pulzusba, Gödörbe, A38 hajóra koncert esetén, illetve munka címen hetente más és más kocsmákba.

05. Milyen alkoholos italokat fogyasztasz?
- nyáron főleg fröccsöt minden formájában, száraz fehéret szigorúan. télen inkább sört és/vagy forralt bort. bulik alkalmával rövidet, de akkor is csak is kizárólag Becherovkát, a többi csak nagy véletlenségből juthat be a szervezetembe egy meghívás vagy köszöntő esetén.

06. Milyen tapasztalataid vannak más országok kocsmáiról?
- túl sok tapasztalatom sajnos nincs, de a cseh kocsmák, amikben voltam, azok varázslatosak, van valami saját bájuk és átlengi általában őket a kedves és figyelmes kiszolgálás, ami nálunk néha igen csak híján van.

07. Hogy reagálsz, ha felismernek egy nyilvános helyen?
- elég ritkán ismernek fel, de ha ismerőssel futok össze, akkor stabilan és fegyelmezetten mosolygok.

08. Tudod-e, hol a határ?
- így 30 éves fejjel sem találtam meg még a határt, át tudok fordulni alkalomadtán 8 éves kisiskolásba vagy éppen Don Juan-ba bármikor, ha úgy adódik.

09. Volt-e bármi, amit megbántál, és az alkoholra fogtad?
- elég sok, sajnos vagy szerencsére, de a legtöbb az nyilván nem publikus. ami viszont emlékezetes, az kb.7 éve volt, amikor még Erzsébeten laktam és a városból való hazajutást éjszakai busz segítségével tudtam csak megoldani a Boráros térről, persze elaludtam jó szokásomhoz híven az ülésen, s mikor felébredtem, akkor arra eszméltem, hogy a határon vagyok s nincs nálam útlevél, vagyis csak azt gondoltam, mert nagy kapukat láttam az ablakból kinézve, de idővel kiderült, hogy azok csak kamionmosók, semmi para, még fél óra és otthon voltam. ekkor.
de egy másik alkalommal meg Bécsben buszoztunk egy május 1-ei koncertre a csapattal, ámbár nekem sikerült annyira bebasznom, hogy elaludtam a Práter kellős közepén egy fa árnyékában. az éjfélkor induló buszt csak 40 perccel késtem le, de azt is úgy, hogy tök véletlen ébredtem fel valami kiabálásra, ami gyanús volt. fogtam magam, felkeltem s mint aki jól végezte dolgát sétáltam, s először pestre tájoltam magam, de kisvártatva rájöttem a németül beszélő kurvák láttán, hogy ez igenis Bécs és a Práter sem a Zöld pardon környéke. szomorú lettem kissé, amikor a parkolóban a két magyar busznak csak a hűlt helyét láttam, barátaim sehol, 55 nem fogadott hívás a táskám legmélyére rejtett zugából előhalászott telefonomon. ekkor még szomorúbb lettem s felhívtam kedves bajtársaimat, akik már Győr peremvidékén szambáztak a hazafelé tartó buszon. ekkor taxit fogtam, a magyar sofőr kedves volt, mert pénz hiány esetén is elvitt a Süd bahnhofra, s nyugodtan megvárta míg kiveszek a kártyámról 100 eurót, mert persze kisebb címletet az a kurva automata nem adott ki, na mindegy. potom 5 órát vártam az első vonatra, ami elröpített Győrbe, de sajna forint híján kellett keressek egy bankot, ami visszaváltja a megmaradt 75 eurómat. na ez is megtörtént, s így majdnem délre sikerült is a keleti pu-ra megérkeznem. kalandos volt az tuti.
...illetve a többszörös kirablásokat is kissé bánom a hajnalból való hazajutások során éjszakai járatokon, utcán, padon elalvások során.

10. Mi a trükköd másnaposság ellen?
- nagyon erősen másnapos tudok lenni egy-egy engeddelahajam éjszaka után, akkor semmi nem segít, csak az aktív pihenés, alvás és sok-sok víz.

+1. Ha fél perc reklámidőt kapnál több kereskedelmi tévében és rádióban, mit mondanál?
- vigyázzatok egymásra és szeressétek családotokat, barátaitokat.