.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

  • kocsmablog: A Gondozó után 2016. május 12-én új korszak vette kezdetét, és lett a csodás kerthelyiségből Bujdo... (2019.01.05. 21:42) Gondozó
  • kocsmablog: Hogy mikor került lakat a Vaskapura, számunkra rejtély, de hogy 2016. szeptemberétől már Otthonka,... (2019.01.05. 21:12) Vaskapu taverna
  • Leooo: @efi: Mert az árazás színvonala e szerint volt besorolva, azért. 1972-ben a IV.osztályba sorolt ko... (2018.12.28. 00:21) Vendéglátóhely kategóriák
  • efi: Azon felül, hogy ezt így kipolírozták, mégis mire volt jó azon kívül, hogy a falon lévő táblácskán... (2018.12.27. 13:45) Vendéglátóhely kategóriák
  • kocsmablog: Hideg van, és franc se kívánkozik a tetőre? A 360 Bar adott most egy pofont a szezonalitásnak, igl... (2018.12.27. 11:20) 360 Bar
  • apuska: És el is érkeztünk a történet végéhez. A Corvin Club bezárt, a bulikat elköltöztették először a TE... (2018.12.21. 12:12) Corvintető
  • Utolsó 20
2014. 12. 3. - palackborbár
Borok, eredetvédelem alatt

pixel

Palack Borbár

> Rántsuk le a puccleplet a borozás témaköréről! A Palack jóvoltából mostantól minden héten borszerda, hogy könnyed és közvetlen stílusban a laikusokkal is megismertessük a jó borokat, és hasznos gyakorlati tudást adjunk a kezükbe. Ezúttal azt vizsgáljuk, mi is az a sokat emlegetett eredetvédelem a borok világában, és miért van rá szükség?

Elmondhatjuk, hogy a civilizáció fejlődésével az emberiség szerencsésebb fele az étkezést már nem csak fiziológiai szükségletből végzi. A gasztronómia már a kultúra része, és valóságos művészetté nőtte ki magát. A fogyasztó társadalom kitermelte magából azt az igényt, hogy az élelmiszerről pontosan lehessen tudni, hogy hol, mikor és ki termelte, merthogy mindebből következtetni lehet annak minőségére és a minőség megbízhatóságára.

Mindezek máris megmagyarázzák, miért alakult ki először helyi szinten, később pedig állami szintre emelkedve az eredetvédelem. Ha sokat kóstolunk, észrevehetjük, hogy a különböző területekről származó borok egyedi stílussal rendelkeznek. Nem csak a különböző szőlőkből készült boroknak, de az egyes dűlőknek is saját íze van: a talaj, a mikroklíma tényleg megnyilvánul a nyelvünkön és az agyunkban, és ez az, ami minket, embereket a legjobban gyönyörködtet. A változatosság!

borvidek.jpg

Az eredetvédelem történelmében Magyarország élen jár. Nagy múltú borkészítési hagyományainknak köszönhetően az első eredetvédelmi szabályozások is korán megszülettek. 1737-ben III. Károly Habsburg császár, magyar király elsőként szabályozta a tokaji borok klasszifikációját királyi rendeletben, ezzel létrehozva az első borvidéket a világon. Az eredetvédelem egyik szempontja tehát a terület. Magyarországon három kategóriába sorolják jelenleg a borokat. 2010 december 31-én megszűnt a hagyományos minőségi, táj és asztali bor megjelölés, helyette a következőket találjuk:

- OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor)
Ennél a kategóriánál a legfontosabb, hogy a bornak a címkén meghatározott földrajzi területről kell teljes egészében származnia. Jelenleg 33 ilyen oltalom alatt álló földrajzi megjelölés létezik: Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidék, Bükk, Csongrád, Debrői Hárslevelű, Duna, Eger, Egerszóláti Olaszrizling, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somlói, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Somlói Arany, Somlói Nászéjszakák bora, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala. Feltűnő, hogy a borvidékeken, régiókon túl néhány kiemelt eredetvédett bor is ebbe a kategóriába jutott, mint pl. az Arany Sárfehér Izsákon. Az OEM kategória tulajdonképpen a korábbi minőségi és eredetvédett borok megjelölésére szolgál, röviden úgy írhatnánk le, hogy ezek a védett eredetű minőségi borok. A legfőbb kitétel, hogy a természetes alkoholtartalomnak el kell érni a 9%-ot, a savtartalomnak a 3,5 g/liter értéket, a bor kizárólag Vitis Vinifera-ból, tehát hagyományos európai borszőlőből készülhhet, valamint a terméshozam nem haladhatja meg a hektáronkénti 100 hektolitert.

- OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor)
Itt szintén fontos a földrajzi megjelölés, de a rendelet szerint ennél a kategóriánál a bor minimum 85%-a kell, hogy megjelölt földrajzi területről származzon, és a bor Vitis Vinifera-ból, illetve annak egyéb Vitis nemzetségéből származó házasításából kell készülnie. Az alkoholtartalom minimálisan 8%, a savtartalom minimum 3,5g/liter, illetve a terméshozam maximálisan 120 hektoliter lehet hektáronként. Lényegében ez a kategória a tájborokat fedi le, akár így is nevezhetnénk. Az OFJ földrajzi kategóriái a következők: Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Alföldi, Balatonmelléki, Tisza melléki, Tisza völgyi, Zempléni, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli.

- FN (földrajzi jelzés nélküli bor)
Ezek a borok az ország bármely szőlőterületéről, szabályos ültetvényéről, fajtamegkötés és hozamkorlát nélkül előállíthatóak. Az alkoholtartalma el kell érje a 7,5%-ot, (amit aztán a törvényben engedett módon 1,5%-kal cukorral javítani lehet), a savtartalma a literenkénti 3,5 grammot. Bizonyos feltételek mellett a pincészet neve, márkanév, a fajta és az évjárat is feltüntethető az FN boroknál, de a földrajzi megjelölés nem. Tulajdonképp ez a kategória vonatkozik a korábbi asztali bor megjelölésre.

Más eredetvédelmek lokálisan születtek, és egy térség tradicionális borstílusát igyekeznek szabályozni. Egy jó magyar példa, a villányi DHC eredetvédelem. Ebben az esetben a helyi termelők kezdeményezésére saját maguk számára állított szabályrendszert hoztak létre, hogy a minőséget garantálják. A Districtus Hungaricus Controllatus megjelölés garantálja, hogy a származási bizonyítványt egy bornak csak a borvidéken belül és csak az új eredetvédelmi szabályozás betartása esetén állítják ki. A bort érzékszervi ellenőrzésnek is aláveti a Villányi Borvidéki Borbíráló Bizottság, amely 40 helybeli és 10 külső szakemberből áll. Védjegyük a magyar kikerics, mely a borvidék legvédettebb növényfajtája, csak Szársomlyón honos. A logo csak a védett eredetű villányi borokon szerepelhet, azokon viszont kötelező feltüntetni, mégpedig a címke jobb alsó sarkába elhelyezve.

villanyi.jpgA Csopaki Kódex hasonlóan helyi kezdeményezés, amely független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer. Ennek fókuszában Csopak és hagyományos fajtája, az olaszrizling áll. Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magasabb fokú védelme. A Csopaki Kódex négy pillérbe gyűjtve tartalmaz termelési előírásokat. A védjegyével ellátott boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelnie. A Kódex védjegyében szereplő kétfarkú oroszlán eredetileg a Csopakon élt nemesség középkori pecsétjéről származik.


(x) A Palack Borszerda szerzője Polák Dávid, sommelier, a Palack Borbár szakértője.

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

A bejegyzés trackback címe:

https://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr176953949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

syss · http://sysblog.71.hu 2014.12.08. 11:28:12

Azt lehet tudni,hogy a Csopaki kódex mikor jött létre?
Internet 2012-t ír,de sokkal korábbról emlékszem.

palackborbár 2015.01.08. 08:36:29

@syss: A feltett kérdésre én is csak megerősíteni tudom az interneten található információ, miszerint a Csopaki Kódex 2012-ben alakult meg hivatalosan. Jól lehet, hogy hosszú évek előzték meg az előkészületeket, és Jásdi és pár másik borász régebben is ezen elvek alapján készítette borait.