.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

  • Pável: sokat elmond a helyről 2 dolog: a közelben lakó brit nagykövet törzshelye, illetve folyamatosan lá... (2019.05.10. 13:41) Majorka
  • kocsmablog: A Beerbox friss sajtóközleménye szerint bárhol, bármikor, az íze és a társaság miatt sörözik szíve... (2019.05.08. 11:18) Beerbox
  • Étteremkritikus: @Leooo: Szóval az 1998 és 2007 között érvényes törvény alapján ment szerinted 1972-ben az árazás? :) (2019.04.30. 08:20) Vendéglátóhely kategóriák
  • Árpa Jankó: @elmeherceg: Nem szerencsés és félreérthető a fogalmazás az oldalon. Ha tudod hol van a közeledben... (2019.04.22. 13:31) Beerbox
  • elmeherceg: Nektek működik? Mert nekem nem :( Azt mondja, válaszd ki a legközelebbi helyet, majd válassz a sör... (2019.04.08. 22:14) Beerbox
  • apuska: A régi Aznap helyére költözött a Bárka Borbár... Ugyanakkor egy 2019 február 10-i bejelentés szeri... (2019.03.28. 23:34) Aznap
  • Utolsó 20
2013. 03. 19. - Fehérbálna
Jim Beam Akadémia

> A Hard Rock Caféban tartott heveny előadást Fred Noe, a Jim Beam Master Distiller-e, aki mostanában a Jim Beam Akadémia kódnevű eseményen terjeszti az igét a whiskeykkel kapcsolatban. Most erről olvashattok egy felettébb ízes és részletes beszámolót, illetve megnézhettek egy exkluzív videót!

Bár a whisky fogyasztás kultúrája Magyarországon felvirágzóban van, meg sem közelíti az európai méreteket. El sem hinné az ember, hogy mennyi hagyomány, sztori, innováció és „lélek” szorult egy palack italba.

2012. november 21-én ellátogatott kicsi és tengerentúli (de még európai szemmel is) jelentéktelen piacocskánkra Fred Booker Noe III, a Jim Beam Master Distiller-e. Ez semmit nem mond azoknak, akik rövid ital kínálatnál az akciós cetliket figyelik, és csak akkor vesznek whiskyt, ha hatosával jön a kóla és elfogyott a saját márkás rum, viszont a whisky kultúrával ismerkedők számára nagyon érdekes esemény lehet.

A Jim Beam itthon (és a világban) a No 1. bourbon, és a teljes whisky eladásokban is igen előkelő helyet foglal el. Fred Booker Noe III, Jim Beam ükunokája (leányágon), tulajdonképpen a főzde szakmai vezetője, aki a whisky készítés mindennapi és hosszú távú folyamatait irányítja, emellett a márka nagykövete, aki időnként útra kel és bejárja a világot, hogy meséljen egy kicsit a Jim Beam történetéről és termékeiről.

Budapestre a Jim Beam Akadémia apropójából érkezett, ami egy napközbeni előadásból és egy esti buliból állt. Ezt összekötötték két új termék bemutatásával és egy régebbi „felfrissítésével”, ami a karácsonyi szezon előtt időszerűvé vált. Nappal szakmai jellegű sajtótájékoztatót tartottak, este pedig Fred – pár bartender segítségével – bemutatott néhány whisky alapú koktélt.

Hard Rock Café

Az öreg Fred beszélt nekünk egy kicsit a családról, a Jim Beam termék és márka fejlődéséről, és egy hosszabb részt szentelt a bourbon általános bemutatására. Nagyban megkönnyítette az információk befogadását, hogy Fred nagyon jó figura. Nyilván nem először adja elő ezt az anyagot, jól lepróbált poénjai és szófordulatai vannak, pl.: „Legtöbben, mikor az egyetemen megtudták, hogy Jim Beam ükunokája vagyok elhívtak bulizni. Én nagy valószínűséggel el is mentem mindegyikre. Talán ezért tartott a főiskola hat évig.”, de mégis az látszott rajta, hogy örömmel teszi, őszintén elhittem, hogy még ő van megtisztelve, hogy itt lehet.

Az egyik új termék, ami miatt összehívták a sajtó képviselőjét, a Jim Beam Honey volt, ami – minő meglepetés – mézzel „dúsított” whisky. Az alaptermék ízét jóval selymesebbé, édesebbé teszi a méz (40%-ról 35%-ra csökkentették az alkoholtartalmat), így az aromája egészen tömör. Mindenképp érdemes kipróbálni, magában is könnyen csúszik, és kíváncsi lennék, hogy különböző italokkal keverve milyen elegye lesz.

A „felfrissített” termék a Red Stag, amely már régóta kapható itthon. Ez egy fekete cseresznyével ízesített bourbon, amely elég erős likőrízt ad az alaptermék tisztaságához képest.

Mindkét terméket bevallottan arra tervezték, hogy a nem bourbon fogyasztók, és kicsit a nők felé is nyissanak az ízesített, könnyebben emészthető ízvilágú italokkal, illetve hogy a gyakori fogyasztókat meglepjék egy kis különlegességgel. Kóstoltatás után azon gondolkoztam, hogy családi összejövetelekre nyugodt szívvel vinnék el egy mézes Jim Beam-et, mert a férfiak örömmel fogadnák az újdonságot, és a lányoknak is tetszene az édeskés mézes íz.

A harmadik whiskyt viszont kifejezetten a hívők számára fejlesztették ki. A Devil’s Cut becenéven futó termék sokkal testesebb, gazdagabb ital. Egyedi eljárással nyerik ki a hordóból azt a nedűt, amit az az érlelés során felszívott, ezzel vegyítik az alapterméket, így nyerve egy sokkal karakteresebb, férfiasabb aromát. Ezt a blended whiskyk közt különlegesnek számító terméket mindenképp a whisky kedvelőknek ajánlom baráti összejövetelekre, vagy akár egy szörnyen sötét téli este felvidításához.

Jim Beam

Fred édesapja, aki szintén Master Distiller pozícióban dolgozott a cégnél, megkövetelte fiától, hogy elvégezze az egyetemet, és a diploma megszerzése után a létra legaljáról kellett megismernie a cég működését.

Így esett, hogy egyik nap egy kisteherautóval el kellett vinnie a főzdéből a használt, kiürített hordókat a hordó raktárba. Mikor megérkezett, a telep vezetője nagy mosollyal fogadta a még fiatal Fredet, és a hordók bepakolása után megmutatta, hogyan lehet egy kis dugi whiskyhez jutni.

Fogta a friss hordókat, beleöntött egy jó adag vizet, és ketten felváltva forgatták a hordóban a löttyöt. 10-15 perc kemény munka után a telep vezetője a hordóból egy kisebb kancsóba öntötte ki a barna nedűt. Gyorsan kiöntött egy kóstolót, és megosztotta Freddel a nap fogását. A fura whiskyféleségnek sokkal füstösebb, karakteresebb íze volt, mint az érlelt whiskynek, és alkohol is volt benne bőven.

Mikor pár éve szóba került, hogy milyen különlegességgel lepjék meg a fogyasztókat, Frednek azonnal eszébe jutott a módszer, amit a telepen csak a hordók izzasztásának hívtak.

Mivel a hordóból kinyert folyadékra sokkal nagyobb hatással van a tölgyfa, a kinyert nedű fás, gazdag, erős ízvilágú. Egy hordóból érlelés során mintegy 8 liter whisky „tűnik el“, ezt nevezik az Angyalok jussának. Hosszú hónapok alatt kikísérletezték, hogy mi a nyerő módszer, hogy kinyerjék ezt a bent maradt aromabombát a hordóból, és ezt az „adalékanyagot“ elnevezték „Devil's Cut“-nak.

A JB Devil's Cut egyszerűen készül. Egy 400 literes JB hordóba beleöntenek 60 liter vizet, melyet négy órán keresztül gépek segítségével forgatnak a hordóban. Az így kinyert anyagot vegyítik az eredeti JB whisky alappal, és így kapják meg a JB Devil's Cut karakteresebb, férfiasabb ízvilágát.

A hivatalos előadás után kaptunk tíz percet, hogy szemtől szemben is feltegyük kérdéseinket az öreg Frednek, aki – ha lehet még ezt fokozni – még kedvesebb, türelmesebb és közvetlenebb volt mint az előadáson. Hozzánk nem állt olyan közel a Red Stag, de kétség kívül egy különleges likőrös ital, főleg ha azt nézzük, hogy egy piacvezető márka jön ki egy szűkebb rétegnek szánt termékkel. Érdekelt, hogy a feketecseresznyés whiskyt miért nevezték el egy szarvasról (Red [deer] Stag – a gímszarvas bika kiadása), hátha közelebb jutok ahhoz a vágyamhoz, hogy egy karakteres whisky egyszer az én nevemet viselje (az lenne csak a halhatatlanság csimborasszója).

Fred Noe

A Red Stag terméket kifejlesztő csapat fő (élelmiszer) mérnöke nagy vadász. Mikor a terméken dolgoztak, Kentucky-ban elszaporodtak a gímszarvasok, így minden hétvégén elmentek vadászni, hogy ritkítsák az állományt. Ezeken a vadászatokon összegezték a héten elért eredményeket, és sokszor itt hozták meg a fontosabb döntéseket a termék fejlesztésével kapcsolatban. Mikor a névválasztásra került a sor, szinte egyértelmű volt, hogy a gímszarvasról nevezik el.

A JB Honey-t a karácsony egyik nagy durranásának szánták itthon, hiszen Európát már meghódította. A JB mézes verzióját a lepárló egyetlen külföldi központjában, Németországban fejlesztették ki.  Ez az első innováció, amely nem Kentucky-ból indult, de olyan sikeresnek bizonyult az európai piacon, hogy 2013-ban Észak-Amerikában is a polcokra kerül. Az, hogy nem Kentuckyban fejlesztették ki, nem jelenti azt, hogy az alapanyag ne lenne továbbra is a jóféle Kentucky Straight Bourbon, ráadásul a fejlesztést a helyszínen Fred Noe is segítette.

Mikor elbúcsúztam tőle, kifejeztem abbéli reményem, hogy mielőbb viszontlátom őt. Reménykedtem, hogy átlát a szitán, és meghív Kentucky-ba, de legalább a németországi főzdébe. Mikor azt mondta, hogy ez nem is fog annyit váratni magára, szinte a célegyenesben éreztem magam, hogy most felajánl egy hétvégét a ranch-en, ahol whiskyt isznak reggel, délben, este, de mikor visszakérdeztem, hogy ezt hogy érti (még mielőtt a nyakába ugrottam volna), emlékeztetett rá, hogy mivel ő a Jim Beam Master Distillere, így – minden korábbi MD-el együtt – az összes JB palack oldalán ott található a portréja, így gyakorlatilag minden pohár JB elfogyasztásakor ott van velünk.

Ezt nevezhetik kitüntető figyelemnek.

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

A bejegyzés trackback címe:

https://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr1005143891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

O.Ádám · http://abszint.com 2013.06.20. 12:04:12

A Devil's Cut esetén igazából csak az eljárás egyedi, az ital jellege nem, ugyanis a módszer arra alkalmas, hogy jól utánozza a lényegesen idősebb bourbönt. Idős bourbon persze a köztudatban nem is létezik, hála annak a jól elterjesztett mítosznak, miszerint azt nem szabad sokáig érlelni, mert akkor kiegyensúlyozatlan lesz, talpfaízű, stb – valójában viszont olyasmi lesz, mint a Devil's Cut, csak épp valamivel kiegyensúlyozottabb és komplexebb, már ha hozzáértéssel érlelik.

Nem rossz a Devil's Cut, mindenkinek ajánlott, aki a Jim Beam Black-nél komolyabb bourbönt sose látott, és 7 ezer alatt még az árát is megéri, de aki vett már idősebb darabokat (akár csak 7-8 ezer forintért), annak a D.C. nem lesz különleges.

(Egyébként angel's share-nek a hordón át elpárolgó szeszt nevezik, amit természetesen nem lehet visszanyerni. Devil's cut-nak a hordóban maradt, kinyerhető részt keresztelte a cég, nem a módszert. A „cut” itt szintén részesedést jelent.)