Idén először nem csak sörrel, de egy igazi slágerrel is ünnepelhetjük a Sör Világnapját. Egy véletlen találkozás, egy spontán sörözés inspirálta Pély Barna új dalát, amely természetesen a sörről szól. A zenész és Schillinger Attila, a Sörszövetség igazgatója az idei Budavári Sörfesztiválon ismerkedtek meg. Hamar kiderült, egyetértenek abban, hogy a sör egy sokszínű ital, egy életérzés, amely összehoz embereket. Az akkor elindult közös munka gyümölcseként pár nap alatt született egy dal, amelynek első részletei ma hallhatóak, a Sör Világnapján, ami minden évben augusztus első pénteki napja.
„Nem áll távol tőlem a sör világa. Egyáltalán nem vetem meg a jó sört, persze mértékkel fogyasztom. Számomra a sör egy nagyon inspiráló téma. Sok pozitív gondolat, érzés kapcsolódik hozzá és jut eszembe róla, éppen emiatt született meg ez a dal is ilyen gyorsan. Imádom játszani, alig várom, hogy mindenki hallja. Remélem, szeretni fogják – épp úgy, ahogy a sört” – nyilatkozta Pély Barna.
A témán és dalszövegen kívül még számos hasonlóságot fedezhetünk fel a zene és a sör között. Mindkettő összetett, több különböző hangszer szólal meg a dalban, ahogy a sörnek is más-más ízjegyeit lehet kiérezni kóstoláskor. Vannak keserűek és édesek, mélyebb dalok és testesebb sörök – ahogy persze könnyedebbek, gyengébbek is. Egyes sörtípusok - például a lágerek- férfiasabbak, keményebbek, csakúgy, mint a rekedtes blues dalok.
A dal heteken belül megjelenik angol és magyar nyelven. A világnap alkalmából a Sör mi több rövid bepillantást enged a stúdiómunkálatokba, így egy részletet már most hallhatunk a hamarosan debütáló, Az aranyhídon át című slágerből, melynek dalszövegét mutatjuk:
Van olyan nap, hogy néha, megfeszít a vágy
Te a sorsommal folytatsz parttalan vitát
De mégis veled iszom az első áldomást.
Messze estünk ma a fától, az árnyék fényre vált
Van egy közös pólónk! Apolló kacsint róla ránk.
Szeplőtelen érzés, mert az ördög háttal állt
Menjünk az aranyhídon át!
A hídról fejest ugrok, hűvös szabadság
Mélyből feltörő szomjas valóság
Tudod, veled fogom inni az utolsó áldomást.
Messze estünk ma a fától, az árnyék fényre vált
Van egy közös pólónk! Apolló kacsint róla ránk.
Szeplőtelen érzés, mert az ördög háttal állt
Menjünk az aranyhídon át!
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
apuska · http://kocsma.blog.hu 2017.01.28. 21:43:03
Már ha valakinek hiányzott. :)
.. Utolsó kommentek