> Rántsuk le a puccleplet a borozás témaköréről! A Palack jóvoltából mostantól minden héten borszerda, hogy könnyed és közvetlen stílusban a laikusokkal is megismertessük a jó borokat, és hasznos gyakorlati tudást adjunk a kezükbe. Azon gondolkoztatok már, hogy mitől lesz egy bornak jó imidzse?
A szőlő teszi a dolgát. Minden évben terem és a borászok pedig bort készítenek belőle. Évről évre egyre több pince bukkan fel, de ki az, aki eldönti melyik jó vagy kevésbé jó. Hogy kinek a borai lesznek népszerűek az nem csak a borászon múlik és röhejesen hangzik, de sokszor nem is a boron magán. Persze az észlelés, az ízlés szubjektív, a pecsétek egy boron még mindig képesek befolyásolni a fogyasztó ítéletét. De kik rendezik a borversenyeket és kik adják a különböző díjakat, boroknak valamint borászoknak?
Magyarországon először borbarátokból, amatőr vagy hivatásos borászokból alakultak napjainkra ismertté vált szakmai társaságok. Az egyik ilyen a Hét Borbírák Rendje, melynek többek között Dr. Rohály Gábor is alapítótagja. Ez a társaság határozta el 1991-ben, hogy éves díjat alapít egy-egy bortermelő többéves szakmai munkájának elismerésére. Ez lett az Év Bortermelője Díj, melynek a mai napig a legnagyobb a marketing értéke, de a borászok nagy része azt is hozzá teszi, hogy presztízs értéke már nincs. Áttekinthetetlen a jelölés, a szavazók többsége minisztériumok, borhatóságok embereiből áll, a díj nem alkalmas arra, hogy rangot adjon. Továbbá az utóbbi években teljesen kiszámíthatóvá vált a díj jelölteinek sora és várományosa. Heimann Zoltán szekszárdi borász talán éppen ennek hangot adva, például 2014-es sokadik jelölését udvariasan megköszönte és visszalépett.
A díj átadását 1996-ban a Magyar Bor Akadémia, a hazai a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete vette át. Ezt a szervezetet 1992-ben alapították és rendes tagjai a magyar szőlészet és borászat tudományos és gazdasági életének – ideértve a kereskedelmet és a vendéglátást is – legkiválóbb képviselői, továbbá a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti élet kiválóságai. Küldetését röviden a magyar bor ügyének szolgálatában és képviseletében határozzák meg. A 2002-ben létrehozott az Év Pincészete Díjnak is ők az átadói a Hegyközségek Nemzeti Tanács és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének képviselőivel karöltve. És a borok milyen díjakat kaphatnak?
kép forrása: Magyar Bor Akadémia
Borversenyek terén idehaza elég kaotikus a helyzet. Nincs igazán nyomon követhető, egymásra épülő, jól szervezett rendszer, elvileg valahogy úgy néz ki a piramis, hogy vannak a hegyközségi, borvidéki, országos megmérettetések. A hegyközségi borversenyek eredményei legfeljebb arra jók, hogy a termelők egymás között tisztázzák, ki hol tart. A borvidéki vagy akár országos versennyel gyakran az a baj, hogy a bírák egymás mellett ülnek, menet közben eszmét cserélnek a borokról, és végül gyakorlatilag konszenzus alapján születnek ilyen-olyan eredmények. Egy magára valamit is adó borversenyen elvárás, hogy a teszt vakon történjen, a tesztelők pedig lehetőleg semmiféle háttérinformációval ne rendelkezzenek.
Az egyik leghíresebb borverseny a Pannon Bormustra, melyet a Pannon Bormíves Céh alapított 1999-ben. Ezt a szakmai társaságot tíz nagy presztízsű családi pincészet alapította. Az alapító tagok célja nem csak a legmagasabb minőségű borok készítése, hanem az etikus magatartás megvalósítása is. Fontos feladatuknak tekintik a kimagasló minőségű magyar borok népszerűsítését, és teljes mértékben elkötelezettek a kulturált borfogyasztás meghonosítása iránt. A társaság által jegyzett borverseny mai napi a legnagyobb presztízs értékkel bír, mivel olyan külföldi borszakértőket hívnak a zsűribe, akiknek óriási rálátásuk van a világ boraira. Időt, figyelmet, munkát tesznek bele.
kép forrása: Gault&Milau
A másik nagy hírű borversenyt, a VinAgorát, ezzel szemben már több kritika érte, melyek közül itt van egy az "alkoholistáktól". A VinAgorán nem ritka, hogy régi iskola szerint készített borok hozzák el az aranyérmeket, és gondolok én itt most a túlzott fahordós érlelést kapott vörösborokra, és a barnába hajló oxidált jellegű aszúkra, de hangsúlyozom, hogy ez a saját véleményem. A bortrendek nem ebbe az irányba mutatnak.
Legyen szó magyar vagy nemzetközi versenyről, a közös nevező az, hogy ezek profitorientált vállalkozások. A borászok nevezési díjat fizetnek, és ahány bort neveznek annyival nő a befizetett pénz összege. A költség ugyanis sokszor nagyobb mint a kapott pecsét után bezsebelt profit. Sok borász így nem is nevezi már borait versenyekre. Sokan inkább külföldi versenyeken mérettetik meg magukat. A nemzetközi versenyek közül a borászok leginkább ezekre figyelnek: Decanter World Wine Awards, Sommelier Wine Awards, Vinalies Internationales, a londoni International Wine Challenge. Ennek oka, a már korábban említett magas színvonal, több idő a borok értékelésére, vakkóstolás és teljesen objektív szemlélet.
A borászok népszerűségének növeléséhez újonnan a kereskedők is nagyban hozzájárulnak. Gondoljunk csak egy-egy kis borászatra, mint például a Gilvesy vagy Bakó Ambrus. Kétségtelen, hogy Magyarország egyik legnagyobb nagy-, és kiskereskedelme, a Bortársaság, komoly országos promóciót tett a pincék mögé. Az internet előtörése pedig a bloggerek, véleményirányítók és megmondó emberek sorát adta az országnak. Nem kis felelősséggel jár, emberek fáradtságos, kétkezi munkáját pár sorban egekbe emelni vagy a mélybe taszítani, így bár csak egy vagyok közülük, azt javaslom, mindenkinek ne higgyen el mindent, amit olvas. A puding próbája az evés, a bor próbája a kóstolás és mivel az ízlésünk sokféle lehet, lehet hogy ami nekem fehér az másnak fekete.
A kóstolójegyzetek egymással való megosztása és értekezés nagyon hasznos és ennek kiváló felületet biztosít a web 2.0, de jómagam azt javaslom, semmit ne vegyünk készpénznek. Végezetül erre egy példa: Robert Parker, az USA és a világ egyik legkomolyabb bor megmondó embere. Minden szavára figyel a borszakma. Egy jó vagy rossz köhintése komoly pincék borainak árfolyamát emeli az égbe vagy teszi éppen nevetségessé. Történt azonban egyszer, hogy ez az úriember egyszer maximális 100 pontot adott egy kaliforniai jégbornak. Szepsy Istvánnal egyetértve kérdem én: Kalifornia? Jégbor? Ahol nincs jég ott csakis hűtőházban készülhet jégbor. De akkor hogy is van ez a 100 pont? Értitek ugye..
kép forrása: Lifestyle Asia
(x) A Palack Borszerda szerzője Polák Dávid, sommelier, a Palack Borbár szakértője.
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Budapesti Szeretkezési Vállalat 2015.01.30. 15:47:57
Miért ne, ha azok a jobbak?
"A bortrendek viszont nem ebbe az irányba mutatnak."
És ki nem szarja le a bortrendeket? Egy rosszabb bor nyerjen csak azért, mert a borsznoboknak az új, reduktív szarok tetszenek?
A helyesírásra nem ártana kicsit odafigyelni, mert jelenleg BORzalmas.
(Esetleg megkérni valakit, hogy korrektúrázza már megjelenés előtt.)
palackborbár 2015.01.30. 17:13:10
.. Utolsó kommentek