Cím: 1072 Budapest, Nagydiófa utca 32.
Látogatás: 2013. december 6. 21:30-00:10
Telefon: +36 70 607 1585
Facebook: fb.com/DzzsBar
Web: -
Vélemény
grapemee:
Ez egy rendhagyó beszámoló. Ezt nem a kocsmablogosok írják, hanem mi, a Dzzs csapata, magunkról. Hogy miért? Ennek bizony története van. Azon estén, amikor a főnökkisasszonynak születésnapja volt, na pont azon az estén állított be az álruhás sereg. Mi már rég nem voltunk a helyzet magaslatán, viszont túl voltunk legalább 6 házi pálinkán, kellően megalapozva a kritikai szakblog precíz mintavételéhez méltón lendületes kiszolgálást. Az italok jótékony hatását mai napig emlegetik messzi földön, már azok, akik emlékeznek erre az estére. Nem úgy, mint kedves kocsmakritikusaink, akik nem elég, hogy a kitöltött értékelőlapjaikat, de még a fonalat is elveszítették valahol a nagyfalusi fényes éjszakában, miután tőlünk távolodóban a traktornyomos égbolt vígan tükröződött pocsolyatekintetükben. (Arról azért lábjegyzetben megemlékeznénk viszont, hogy egyik-másik vendégünk, vagy esetleg pont egy kocsmablogos, rózsaszín táblafilccel vastagon körberajzolt szájjal távozott. Nem mi voltunk! :)
Dzzs! vagyis dupla dzsé... Hogy miért? Mert a névválasztós agyvihar annyira sokáig tombolt, hogy a verziók a végtelent kezdték nyaldosni. A határidő múzsája és egyikőnk Bud Spenceres hangeffektű suhintása azonban annyira lendületesen zárta le a témát, hogy az eredmény aztán jól fenn is akadt a hülyeség hálóján. Szóval így lettünk Dzzs bár, az ABC-nk legviccesebb és egyetlen háromjegyű betűje, ami főleg idegen szavakban fordul elő, mint maharadzsa, dodzsem, dzsungel, dzseszz, dzsina, dzsóker, dzsúz, halandzsa, nindzsa. Egyszerre retró és egzotikus, értelmetlen, de bátor, ill. tapasztalatok alapján a japán vendég is pontosan úgy ejti ki, mint a norvég megfelelő mennyiségű ital után.
Hogy milyen ez a hely? Retropikus, mint egy otthonosan berendezett Magyarországról Kubába tartó, barátokkal teli bár-ka, ahol mindent szabad, csak az egyensúlyt és a poharat felborítani nem. A hajó tele finom itallal, háztáji és bio táplálékkal és egy pár zenésszel, akik gondoskodnak arról, hogy ki ne essünk a megfelelő ritmusból...Talán ez az az álmodozó hozzáállás és a tropikus ritmusokhoz, színekhez és lazasághoz, valamint a retró világhoz való vonzalom, ami a legjobban meghatározza a hely szellemét. Földrajzi elhelyezkedése miatt (a Nagydiófa utca egy kevésbé forgalmas kereszt utca a Wesselényi és a Dob utca között) még a turisták leigázásától mentes szakaszon található és nincs annyira átjáróház hangulata...aki bejön, az sokáig szokott maradni...szokták mondani - jó rezgése van a helynek.
Különlegességének egy másik tényezője, amit kevesen tudnak, hogy a bár hátsó ajtaja egy titkos fügekertre nyílik, egy igazi mediterrán oázisra, ahol a ginko fán, a vízililiomos-aranyhalas kis tavacskán át a rózsalugasig minden megtalálható, de a belépés csak csendes bennfenteseknek adatik meg, ezért sem árt jóban lenni az itt dolgozókkal.
A bár mérete nem túl nagy, de annál személyesebb, körülbelül 50 jóember fér be, de általában péntekenként a csilláron is lógnak és van egy plusz helyiségünk is a galérián a ba-baszoba....ööö...ez a szoba sokféle célra alkalmas, de leginkább a henyélésre, mivel le van szőnyegezve és puffokkal van teleszórva, plusz van egy édes kis ablaka a titkos fügekertre, ezért ideális csendes laptopozásra, olvasgatásra, társasozásra például, de le lehet foglalni kisebb társaságoknak vagy pároknak is, akik szeretnének jobban egymásra fókuszálni...azért hangszigetelt ajtaja nincs, csak egy szalagfüggöny, tehát ez azért szab egy bizonyos határt a dolgoknak, mielőtt még az olvasó azt gondolná hogy...
A Dzzs összképe tehát mondhatni eklektikus...kicsit dekadens, de kreatív, bohém, de elegáns..falai kopottak, bútorai a vintage, a recycle és a retro keveredése, színeit egyértelműen a az élénkből kifakult, de vidám Kuba ihlette. Célközönsége inkább a tinédzser életszakaszt lassan elhagyó fiatalok és az örökfiatalok; termékeny biomán vágyhumanista kisasszonyok; a jó sört, házi pálinkát és rumokat kedvelő, mondanivalóból soha ki nem fogyó igényes férfiak; a '80 as évekből visszamaradt kultikus figurák; kortárs mű- és képzőművészek; zenészek minden mennyiségben és általában életigenlő egyének.
Éjszakánként egy fülledt kocsma, ahol nem egyszer pirkadatkor zárulnak az ajtók, délutánonként a kertből beszökő aranysárga napsugarak és madárcsicsergés ringatja a hajót és heti háromszor déltől a regenerálódásra koncentrálunk, ilyenkor tele termelői és bio alapanyagokból készült üdítő és tápláló finomságokkal a bár.
A zenei repertoár széles skálán mozog, vannak koncertek is rendesen, néha jazz, néha blues, asztalon táncolós népzene, ad hoc jam session, ami már nem egyszer torkollt soha véget nem érő zenészorgiává, mely néha még ráadásul élő festéssel párosul, amihez falainkat adjuk. Alapjáraton, mikor nincs koncert a pultos válogatja a zenét, Barbinál a tropical és global bass, a latin, a jazz, az elektronikus, a funk és a nusoul játszanak főszerepet, Áfinál a punk, az underground a menő, Lacinál a surfpop, a pszichedelikus rock, hajnalodva, pedig a gótikus minimáltechno atmoszferizál. Közösségi programjaink közül a heti egyszeri kötő-klubunkat emelném ki, ők rendíthetetlenül mindig megjelennek és inkább a kis koponyák és a várost színesebbé tevő gerilla akcióiról híresek, mint kis virágos terítőcskéiről, ill. olykor előfordul, hogy körükben ébred az előző este ottfelejtkezett (na jó, ottfelejtett) vendég.
Az ital választék válogatott, ritkaságokkal büszkélkedő, mint a kukacos mezcal, a házi pálinka, és olyan rövidek, amik nem jönnek velünk szembe minden nap. A sörök a megbízható német és cseh gyárból érkeznek a csapra, lager, pils és dark fajtaválasztékban...az ételek főleg bio és háztáji alapanyagokból készülnek Julinka konyhájában és az 1FalatZamat jóvoltából...a kacsamáj pástétomunk, a kendermag lisztes tésztájú quiche és a meggyes sajttortánk állítólag addiktív, de a lilahagymás zsíros kenyér is megéri a pénzét. Úgyhogy bármit választ a kedves vendég, az a legjobb választás lesz!
apuska:
Mondanám, hogy kikérem magamnak a gyanúsítgatást, miszerint nem emlékszünk semmire, ezért mondom is. Ez így nem egészen igaz! Tény, a felmérő és pontozó lapot a jegyzeteimmel együtt elhagytam. Tény, igazi fiús nap lévén az átlagosnál jóval többet ittam - és ezen az Index sörözőben való bemelegítésnek is köze van -, felettébb jól éreztem magam, de legalább a fényképezőgép megmaradt, és annak digitális információi alapján azért többé-kevésbé jól rekonstruálható az este.
Megérkeztünk, ittunk-ettünk-ittunk-ittunk-ittunk-mulattunk. Mint egy házibuliban. Voltak persze csendesen üddögélő egyének, akik mellettünk kimondottan szar arcoknak tűntek, de ez így nyilván nem igaz. Hiszen valamiért az ő választásuk is a Dzzs-re esett. Milyen hülye név. Mindig beletörik a nyelvem. A névválasztás okát az imént megmagyarázták, de nekem akkor is a Belga Ovi című száma jut róla eszembe: "Ne szólj be, mert még leszakad a hinta alattad, hogy mást ne mondjak, nem csak így, hogy tss, hanem így, hogy ááá, Dzsss." És az asszociációból most úgy tűnik, én vagyok a fiatalabb. :)
Pedig nem. Vagy mit tudom én. Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy akik csinálják a Dzzs-t, rajtuk nagyon érződik, hogy szerelemmel teszik. Ez az egy van nekik, és ez nem csak üzlet. Ebbe a kapcsolatba beleadnak mindent. Ami nekik tetszik, ami nekik ízlik (cseh és német sörök, izgalmas tömények, kiváló alapanyagokból készített kenőcsök a kenyérre), amit szívesen hallgatnak, amin ők is nevetnek. Hihetetlenül személyes az egész. És a berendezés? Azok a csodálatos részletek. Ahogy új funkciót kapnak egyes tárgyak, ahogy szerves részei az egésznek a bútorok, lámpák, képek, a direkt patina, ahogy a falakra nézel. Mind-mind azt sugallják, itt nem csak jó szándék lakozik, de az ízlés is remek. Nappal hangulatos kávézó, este őrült mulató. Ahol bármi megtörténhet.
kalimpa:
egy kis ékszerdoboz a Dzzs bár, mind berendezését, mind hangulatát tekintve. finoman megbúvik
a teák gyümölcsös illata a jó kis becherovka gyógynövényes ízével. a kiszolgálásra semmi panasz
nem lehet, barátságos és gyors, sőt a pultosoknak biztos, hogy van pár jó szavuk az éppen odatévedt szomjas vendéghez.zeneileg is tökéletes a felhozatal. ha kávézót nyitnék, biztos hasonló muzsikák szólnának nálam is. jól megy dj.krush sejtelmes basszusai mellé rodrigo és gabriela romantikus gitár pengetése, de van itt akusztikus koncert is és trip-hop bólogatás is.
bárkinek bátran ajánlom a város zajos forgataga után egy kis lazuláshoz, esetleg romantikus randevúk helyszínéül.
Ízelítő
Csapolt sör (5 dl): Krombacher Lager, 420 Ft
Üveges sör: Krombacher Weiz, 590 Ft
Bor (1 dl): Hauer Királyleányka, 190 Ft
Rövid (4 cl): Russian Standard vodka, 790 Ft
Üdítő (5 dl): Házi limonádé, 490 Ft
Meleg ital: Macchiato, 300 Ft
Harapnivaló: Toast, 550 Ft
Értékelés
Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
.. Utolsó kommentek