.. Összetett kereső

 az_blog_2016.png

.. Közösség

.. Utolsó kommentek

  • apuska: Erős a gyanú, hogy nem szimpla átalakítás miatt van a Zsiráf zárva, sokkal valószínűbb, hogy nyaká... (2017.09.19. 13:10) Zsiráf sörbár
  • apuska: A Felni - Beer Heaven végleg bezárt. Ez most nem az üzletvezetés és nem is a vendégek hibája, az i... (2017.09.19. 13:02) Felni sörbisztró
  • apuska: Nem lehettek annyira bénák a nézettségi számok, mert 2017. szeptember 22-én kezdetét veszi a 2. év... (2017.09.19. 12:54) Tömény történelem
  • kopa.: El. A bak esetén elfelejtették :) Az eső sem tudta elmosni a szombaton megrendezett DreherFesztet... (2017.09.05. 15:30) IV. Dreher Sörgyárfesztivál
  • apuska: @Brrrrrrrrrrrrr: És mi lehet az oka, szerinted? Mert az általad komolyan megvetett kukorica a magy... (2017.09.04. 11:07) 8 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a Kozelről
  • Brrrrrrrrrrrrr: +1 a Magyar egy ihatatlan felmosolé nem értem miért nem ellenörzik a csehek?... (2017.09.03. 16:41) 8 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a Kozelről
  • Utolsó 20
2012. 11. 16. - kocsmablog
Hány fokos a sör?

A címben feltett kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, mert ugye milyen fok? Celsius, alkohol, Balling? A gyakran emlegetett sörfajták között néhányról már szóltunk, de a szárazanyag-tartalmat illetően tényleg csak említés szinten. Pedig jól emlékszem, mikor először Csehországban jártunk, és a sörösüvegek címkéjét néztük a hipermarketben, igen csak megdöbbentünk, hogy mennyi az annyi! Ekképp aztán néhány alkoholmentes sörbe is balgán belefutva már muszáj volt kiokosodnunk, mely tudást múltkor a Pivo sörözőben járva, egy lapra összegyűjtve mi is lejegyeztünk!

Azt, hogy a kész sör alkoholtartalma hány térfogatszázalék, már sok év óta kötelezően fel kell tüntetni minden sör címkéjén. Például 5,0% V/V.

Azonban hagyományosan egy sör könnyebb, illetve testesebb mivoltát az úgynevezett Balling-fokkal (°B) – más néven Plato-fok – fejezzük ki. Ez azt mutatja meg, hogy hány százalék a sörlé szárazanyag-tartalma – tömegszázalékban – az erjesztés megkezdése előtt. (Szárazanyagnak nevezzük mindent, ami nem víz a sörlében, de legnagyobbrészt értelemszerűen malátáról van szó.) Mifelénk leggyakoribb a könnyebb 10°-os és a „közepes” 12°-os sör, ritkábban fordul elő a testesebb, például 14°-os. Régen a magyar sörök címkéjére rá volt írva, hogy hány Balling-fokosak, mára azonban ez az adat sajnos lemaradt. Az igazság mindamellett az,  hogy a magyar sörfogyasztási kultúra nem éri el azt a „fokot”, hogy a Balling-fokra a hazai sörivók túlnyomó többsége valaha is odafigyelne. De nem ez a helyzet Csehországban! Nézzük csak meg a kiírásokat, táblákat egy cseh sörözőben. Nemritkán előfordul, hogy egy vendéglőben ugyanazon sörfajta 10°-os és 12°-os változatát is csapolják, s ilyenkor elhangzik a kérdés: tízest vagy tizenkettest?

Német földön nem tüntetik fel, hogy egy sör például 10°-os, viszont ráírják: Schankbier, amit kb. csapszéki sörnek fordíthatnánk, ha volna értelme a fordításnak. Ugyanis a precíz németek törvényben fektették le: a 7 és 10,9% közötti „eredeti” (erjesztés előtti) szárazanyag-tartalmú sör viselje a Schankbier nevet, amit a címkén feltüntetni kötelező, akárcsak az alkoholtartalom százalékértékét. Természetesen meghatározták a többi kategóriát is. Ennek a nem számokkal, hanem fogalmakkal történő kategorizálásnak – a magyarral ellentétben – a cseh nyelvben van értelme. Példánknál maradva: a Schankbier csehül „výčepní pivo”. 2000-ben a csehek szintén törvényben határozták meg a három sávos kategóriát, így az utóbbi időben néhány cseh sörgyár a nagyközönség számára is ezt a német gyökerű módját választja áruja megjelölésének. A legalább 11°B-os sört „hivatalosan” a ležák névvel illetik (ennek magyarra fordítását mellőzzük, mert a cseh szó eredeti jelentése tévútra vinné magyarázatunkat); a szokásosnál „erősebb” sörök pedig a speciál nevet kapják. Más cseh gyárak mindemellett őrzik a hagyománt, sőt akár a címkén a sör fantázianevéhez kapcsolva, nagy számjegyekkel vagy betűvel kiírva tízesnek (desitka), tizenegyesnek (jedenáctka) vagy tizenkettesnek (dvanáctka) stb. hívják adott söreiket továbbra is.

cepovanepivo.jpg

A Balling-fok szerinti kategóriák magyar nevének hiánya a legsúlyosabb gondot alighanem a fordításokban okozza. Például a Černá Hora-i sör az EU-ban úgynevezett földrajzi eredetvédelemben részesül (ami igen dicséretes és értékelendő dolog, szemben például a „Származási hely: EU” feliratot büszkén viselő „cseh remek”-kel), s az eredetvédelem-kérelemi EU-dokumentumnak az Interneten is elérhető hivatalos fordítása az eredeti výčepní pivo (Schankbier) kifejezést „csapolt sör”-nek magyarítja. Ez értelmetlenség, félrevezető tévedés, még ha a szótárkészítők kínjukban ezt az álmegoldást találták is a fordításra.

Mindezekből már kiderült: nincs értelme annak a kérdésnek, mi az átváltás a Balling-fok és az alkoholfok között, hiszen nem csakhogy mást mér az egyik és a másik, de még csak nem is a gyártás ugyanazon szakaszában méri. Maga az erjedési folyamat eltérő alapanyagokból kiindulva és különféle módokon mehet végbe, így végül több azonos Balling-fokú sörlé más és más alkoholtartalmú sörökké válhat, bizonyos határokon belül. Észrevehető, hogy azonos Balling-fokokhoz a barna sörök esetében kisebb alkoholtartalom szokott tartozni, mint a világosaknál.

A bejegyzés trackback címe:

http://kocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr874908668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

syandras 2012.11.16. 18:26:26

Én is segítek a témában:
szárazanyag az leginkább cukor, keményítő, fehérje, ami a malátázott árpa és pótanyagok cefrézésekor kerül a sörbe, meg még egy csomó minden más. Az erjedés előtti balling fokot írják rá, az erjedés végén alacsonyabb. Amennyivel csökkent a balling fok, azaz fogyott a cukor, úgy arányosan nőtt az alkoholtartalom is, az alkohol fok. Ami egy százalékos érték, ez az 5% V/V. Minél többet csökken, annál könnyebb lesz a söröd. Viszont ha mindig csak pl. 8-at akarsz csökkenteni, akkor ha magasabbról indul az erjesztés, magasabban is áll meg ugyanannyi keletkező alkoholtartalom mellett. Így lesz 10° és 12°-os ugyanaz a sörfajta. Itthon a jövedéki törvény értelmében az alkohol fok szerint adóznak ("alkoholfokonként és hektóliterenként '1430' forint"), amely a balling fok süllyedéséből kiszámolható. Régen számolták, ma adózáskor bevizsgálják, nem számolgatnak. Meg ki tudja, mennyi volt a kezdeti, ha már mind leerjedt:D

károly szántana 2012.11.16. 19:13:25

A ´ležák´ "magyarul" ´lager´. A két fok között saccperkábé 2,5 a váltószám (egy 12-es sör kb 5 alkoholfokos)

Elijah_Baley 2012.11.16. 19:17:39

jó írás, nem is tudtam, h a szárazanyagtartalmat ezekkel a szavakkal jelölik a cseh sörökön...
aszittem valami marketing bullshit, mint dréher üvegén a minőségi jelző :)

Anti Anyag (törölt) 2012.11.16. 19:22:03

Nálunk a sör egyfajta üdítő, az átlagsör legyen hideg és ne legyen túl nehéz.

A borban és a pálinkában viszont mi vagyunk profibbak a cseheknél, eleve a kínálat is igen sokféle.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2012.11.16. 21:55:14

@károly szántana: Mint a cikk is írja nincs bevett váltószám. A nagyüzemi söröknél már csak azért se, mert ott mesterségesen állítják be a Balling-fokot. ún. High Gravity Brewing, azaz egy sűrű "sörszörpöt" főznek és azt tolják fel szódával. Ez a nagy gyáraknak azért is fontos, mert a Balling után fizetik az adót. Normál főzésnél 1-2 tized pontossággal lehet csak belőni a Ballingot. Elképzelhetjük, hogy több millió hektoliternél nem mindegy egy nagy gyárnak, hogy 11,7 vagy 12,0. Támadják is a Pilsner Urquellt (SAB-Miller), mert 11,7-re van belőve a Balling-ja.
A BJCP (a nemzetközi sörbíráló kánon) nemcsak a kezdeti szárazanyagtartalmat (Original gravity OG) írja le, hanem az erjesztés végén lévő szárazanyag (FG - Final Gravity) is szerepel egy sör leírásánál, meg a szín, a keserűség és az alkohol térfogatszázalék.

Luxusmoszkvicsslusszkulcs 2012.11.17. 00:58:18

@Csipyke: Nincs a Löwnebrau-al semmi gond, csak ne azt a fajtát igya amit a Borsodinál főznek. :D

nemértekhozzá(m) 2012.11.18. 16:19:17

@károly szántana: ez frankón így van? mert a bacardi 151° az 75,5% szóval a váltószám 2. akkor ez hogy van?

csehsorfesztival · http://pivo.hu 2012.11.18. 18:48:45

@károly szántana:
Nagyon szépen kérjük, a ležák ne legyen lager! A lager ugyebár azt jelenti, hogy (bizonyos fajta) alsó erjesztésű sör. A Pivo sörvendéglőben is ilyen értelemben használjuk:
http://www.csehsorfesztival.com\Tablazatos\ex.htm
De éppen erről van szó, hogy a cseheknél a jelenlegi sörtörvényük szerint a ležák szó azt jelzi csak, hogy a sör 11° és 12,99°B között van, semmi mást. Tehát pl. az ilyen erősségű búzasör is ležák. (ld. google: Pšeničný ležák) Pedig felső erjesztésű! Nyilván a csehek is gondban voltak az elnevezéssel, nem volt a német Vollbiernek megfelelő, létező szavuk erre a kategóriára.
Ezért nem fordítjuk magyarra a ležák szót, hogy ne zavarjuk össze teljesen az érdeklődőket. Miután magyarul nem léteznek ezek a sávok, illetve a Balling megadása amúgy is pontosabb és csehesebb, ezért mi a Ballinggal adunk tájékoztatást.